Sebastian Vettel és a Ferrari Lewis Hamilton előzése után egy ideig fontolgatta az újbóli stratégiaváltást. De miről volt szó, és miért nem lépték meg végül?
A futamot megnyerő Mercedes-versenyző a 44. körben jutott túl az eggyel keményebb gumin köröző Sebastian Vettelen, s ezt követően már nemcsak az autóján lévő abroncsok szempontjából volt előnyben ellenfelével szemben, hanem a pozícióját tekintve is. A Ferrari és a négyszeres világbajnok ekkor arról kezdett el diskurálni, átálljanak-e a C-tervre, ami valójában egy harmadik kiállás közbeiktatását jelentette.
Mivel Vettel gumihátránya miatt eleve lassabb volt Hamiltonnál, mögötte Daniel Ricciardo viszont már több mint egy perces lemaradásban volt, a Scuderia előtt valós esély kínálkozott a plusz kiállás közbeiktatására. Ez talán reményt adhatott volna neki arra, hogy frissebb lágy gumikkal gyorsan fölzárkózzon, majd megkísérelje visszavenni a vezető helyet a Mercedestől.
„Igen, hatalmas előnyben voltunk Daniellel szemben, ezért valójában bármit megtehettünk volna. De nem voltunk biztosak a dolgunkban” – magyarázta Vettel, végül miért nem mentek bele a vésztaktikába. „Ment a diskurzus a lehetséges megoldásról. Reménykedtünk benne, hogy Lewis talán szenvedni kezd a gumikon a végén, de a futamok végére általában a pálya jól felgumizódik, és a gumik tovább bírják. Nem is volt gondja. Megpróbáltuk tovább nyomni, közel maradni, de sosem voltunk elég közel.”
Amennyiben Vettel a pozícióvesztést követően azonnal a boxba hajtott volna, úgy nyolc körrel lett volna frissebb a lágy gumija (már csak egy használt szettje volt), s annak 22 kört kellett volna még teljesítenie. Mivel egy kiállás nagyjából 21 másodperces időveszteséggel jár Barcelonában, körönként jó egy másodperccel kellett volna felülmúlnia Hamiltont ahhoz, hogy a legvégén még legyen lehetősége előzni. Minél többet vártak volna a cserével, a gumik közti különbség annál nagyobb, a rendelkezésre álló idő viszont annál kevesebb lett volna.
Csakhogy a helyzet nem volt ennyire egyszerű, hiszen a Mercedes is számolt a harmadik kiállás lehetőségével, s amennyiben a Scuderia meglépte volna, Hamilton azonnal reagálhatott volna. „Megpróbáltunk mindig 2,5 másodperces előnyben lenni az esetleges kerékcsere miatt” – árulta el Toto Wolff.
Mérnökei szerint Vettel C-tervének csak akkor lett volna értelme, ha azt legalább 12 körrel a vége előtt léptetik életbe, mivel utána már nem lett volna elég ideje a németnek a fölzárkózásra. Előtte pedig Hamilton egy gyors válaszkiállással háríthatta volna a támadást. A Ferrari számára mindez már nem volt elegendő érv a taktika megváltoztatására. Az egyetlen reményüket ekkor már csak egy biztonsági autós fázis jelenthette volna.
/m4sport/