Az F1-ben az elm�lt 61 �vben sz�mtalan pontrendszer volt, egy azonban mindegyikben k�z�s, m�gpedig az, hogy a Formula-1-ben sohasem volt k�nny� pontot szereznie a pil�t�knak. Az okoknak az Autosport �js�g�r�ja Edd Straw j�rt ut�na.

Az Olasz Nagyd�jon Bruno Senna volt a Formula-1 t�rt�net�nek 318. pontszerz�je, ami nem is olyan sok, ha arra gondolunk, hogy az F1-ben az elm�lt 61 �vben m�r t�bb mint 800 pil�ta fordult meg. De nem csak a pontszerz�k sz�ma, hanem a pontok �rt�ke is megd�bbent�, hiszen Senna 9. hely��rt m�r 2 pontot osztottak ki ma, de vajon nem �rt�keli e le ez a pontszerz�s t�ny�t?

A Formula-1 t�rt�net�ben nagyon sok pil�ta neve sohasem szerepelt az eredm�nyjelz� t�bl�n, ezen a list�n a rekorder az olasz Luca Badoer, aki 58 Formula-1-es versenyh�tv�g�n 50 indul�s�b�l egyetlen egy pontot sem tudott szerezni. A jelenlegi szab�lyok alapj�n azonban 25 pontot gy�jt�tt volna a p�lyafut�sa alatt. �gy a legt�bb futamon indul�, pontot azonban nem szerz� pil�t�k �r�kranglist�j�nak a vezet�s�t az angol Anthony Davidson venn� �t, aki 24 futamon rajtolt el az F1-ben a p�lyafut�sa alatt, de a legjobb helyez�se csak egy 11. hely volt. De tulajdonk�ppen n�h�ny kiv�telt�l eltekintve a pontot soha nem szerz� pil�t�k nagy r�sze a jelenlegi pontsz�m�t�si rendszerben „eredm�nyes” lett volna.

Sz�val �gy t�nik, hogy a pontszerz�s olcs�, vagy m�g sem?

�ssunk egy kicsit m�lyebbre a statisztik�kban. Az idei szezonban eddig 13 nagyd�j volt, ahol �sszesen 250 c�lba �rkez�s t�rt�nt �s 130 pontszerz� helyet osztottak ki, ez azt jelenti, hogy minden pil�t�nak 52% es�lye volt elm�letileg a pontszerz�sre. Ez egy nyers statisztika, de ha visszavet�tj�k a m�ltba, akkor �rdekes dolgokat kapunk.

A legmagasabb pontszerz�si arany az egyes szezonokban:
1 79.4% (1966)
2 74.2% (1968)
3 73.3% (1969)
4 72.3% (1967)
5 63.5% (1955)
6 62.6% (2003)
7 62.5% (1957)
8 60.6% (1958)
9 59.1% (1970)
10 58.3% (1956)

A legalacsonyabb pontszerz�si ar�ny az egyes szezonokban:
1 37.6% (1952)
2 41.1% (1972)
3 42.1% (1953)
4 42.5% (1976)
5 42.9% (1961)
6 42.9% (1975)
7 43.1% (1974)
8 43.2% (1988)
9 43.2% (1991)
10 43.8% (1990)

Az elm�lt �vtizedb�l csak a 2003-as �v f�rt fel a list�ra, ami azt sugallja, hogy ma sem k�nnyebb pontot szerezni, mint egykoron. R�ad�sul az F1 t�rt�net�nek 62 szezonj�ban a statisztikai �tlag 50,35%, ami megint csak azt jelenti, hogy az idei, 2011-es szezon 52%-os pontszerz�si val�sz�n�s�ge megfelel az F1-ben szok�sos �tlagos szintnek. Az egyetlen igazi k�l�nbs�g az, hogy a 60-as �vek kiugr�an magas pontszerz�si val�sz�n�s�g�nek az oka, hogy abban az id�ben a Formula-1 mez�nye jelent�sen kisebb volt, �s ez, teh�t a n�pes mez�ny okolhat� az�rt is, hogy a Team Lotus, a Virgin �s a HRT a 18 h�napos fenn�ll�sa alatt m�g egyetlen egy pontot sem tudott szerezni.

Az okok mindig egyszer�ek

El�sz�r is a megb�zhat�s�g r�ad�sul ma messze jobb, mint b�rmikor kor�bban a sport t�rt�net�ben. M�sodszor ma sokkal nehezebb vezet�i hib�t elk�vetni, de ha m�gis az aszfaltozott buk�terekb�l gyorsabban �s kisebb id�vesztes�ggel vissza lehet t�rni a p�ly�ra, mint a kor�bban a p�ly�k mellett megszokott f�ves ter�letekr�l. Mindez azt jelenti, hogy ha egy aut� befejezi a futamot, akkor nagyon kicsi az a helyez�si s�v ahol c�lba �rhet, hiszen nincsen jelent�s fluktu�ci� a c�lba �rkez�k sz�m�ban. �gy tulajdonk�ppen ma m�g nehezebb is pontot szerezni annak ellen�re, hogy a pontokat m�r az els� 10 pil�ta k�z�tt osztj�k ki.

Az �j pontrendszernek azonban van egy m�sik komoly k�vetkezm�nye. M�gpedig az, hogy a most versenyz� pil�t�k n�h�ny �v alatt hihetetlen mennyis�g� pontot gy�jtenek, hiszen ma egy futamgy�zelem 25 pontot �r. P�lda r� Sebastian Vettel. A 24 �ves n�met pil�ta 2007-ben kezdte a Formula-1-es p�lyafut�s�t, de a 2011-es �v csak a p�lyafut�sa 4. teljes szezonja, ennek ellen�re 665 pontj�val jelenleg az �r�kranglista 5. hely�n �ll a pontszerz�s tekintet�ben. S�t az �r�kranglista els� 10 helyezettj�b�l 7 ma is akt�van versenyzik.

A legt�bb pontot szerzett pil�t�k list�ja:
1 Michael Schumacher 1493
2 Fernando Alonso 1001
3 Alain Prost 798.5
4 Jenson Button 708
5 Sebastian Vettel 665
6 Rubens Barrichello 658
7 Lewis Hamilton 654
8 Ayrton Senna 614
9 Kimi Raikkonen 579
10 Mark Webber 578.5

Edd Straw szerint azonban ez sem �j jelens�g, hiszen az 50-es �vekben m�g csak az els� 5 pil�ta kapott pontot 8-6-4-3-2 rendszerben, plusz 1 pont illette a leggyorsabb k�rt teljes�t� pil�t�t, az 1954-es Angol Nagyd�jon azonban 7 pil�ta futotta meg ugyanazt az id�t, �gy k�z�tt�k osztott�k fel az 1 pontot, ami azt jelentette, hogy mindenki 0,14 pontot kapott, �gy Jean Behra 0,14 pontj�val a bajnoks�g 26. hely�n v�gzett v�g�l! 1960-ban azt�n elt�r�lt�k a leggyorsabb k�r�rt j�r� 1 pontot, amit a 6. helyen c�lba �r� pil�ta kapott meg, majd egy �vvel k�s�bb a gy�ztesnek j�r� 8 pontot 9 pontra emelt�k. Ez a rendszer eg�szen 1991-ig maradt, amikor is az els� hely�rt j�r� 9 pontot 10 pontra n�velt�k. K�zben a Formula-1-es futamok sz�ma is n�vekedett. 1950-ben 7 nagyd�jb�l �llt a vil�gbajnoks�g, m�g 2002-ben, amikor utolj�ra haszn�lt�k a 10-6-4-3-2-1-es pontrendszert m�r 17 nagyd�j volt az �vben. 2003-ban egy jelent�sebb v�ltoztat�s r�v�n m�r az els� 8 pil�ta kapott pontot 10-8-6-5-4-3-2-1 pontos rendszerben. Ez azt jelentette, hogy a 2002-es 48,1%-os pontszerz�si val�sz�n�s�g 2003-ban 62,6%-ra n�t. �s �gy ez volt az els� olyan szezon, amikor a pil�t�k karrierje alatt szerzett �sszes pont statisztik�ja kezdett le�rt�kel�dni. A mai a gy�ztest 25, a 10. helyezettet pedig 1 ponttal jutalmaz� rendszer csak betet�zte ezt a folyamatot, �gy a jelenlegi pil�t�k teljes�tm�ny�t m�r teljesen �rtelmetlen �sszehasonl�tani az �vtizedekkel ezel�tt versenyz� pil�t�k eredm�ny�vel.

De az eredeti k�rd�sre, hogy ma kevesebbet �r e egy pont mint kor�bban m�gis milyen v�laszt tudunk adni? A k�rd�sre a v�lasz Edd Straw szerint az, hogy igen is, meg nem is. A pontszerz�s es�lye ugyanis ma semmivel nem nagyobb, mint egykoron volt, �gy pontot szerezni t�bb�, kev�sb� ugyanakkora teljes�tm�ny, mint b�rmikor a Formula-1 62 �ves t�rt�nete sor�n. A pontok �rt�ke azonban jelent�sen cs�kkent, ez�rt ma 10 pont messze nem ugyanazt jelenti, mint n�h�ny �vtizeddel ezel�tt.

/formula/