A Formula-1 t�rt�nelm�ben minden rajong� tal�l mag�nak felejthetetlen korszakot, amib�l olyan brili�ns p�rharcokra eml�kezhet�nk mint pl. James Hunt vs Niki Lauda, Ayrton Senna vs Alain Prost, vagy �ppen Nigel Mansell vs Nelson Piquet. Ha csapathoz k�t�d�nk, nosztalgi�zunk Ferrari vs. McLaren vagy �ppen Williams vs. mindenki �ri�si csat�kon, ugyanakkor a sz�nfalak m�g�tt az elm�k k�zdelme legal�bb olyan hatalmas �s izgalmas, mint odakint a versenyp�ly�n megv�vott harcok.

T�ny, hogy a Formula-1 legnagyobb csat�it pil�t�khoz �s csapatokhoz k�tj�k, hiszen a h�tt�rben zajl� hatalmas munk�k sosem kapnak akkora publicit�st. Ugyanakkor az is t�ny, hogy k�t hatalmas elme, �vr�l �vre harcot v�v egym�ssal, n�h�ny ceruz�val, pap�rral �s gondolatokkal. Igen, �k a m�rn�k�k, eg�szen pontosan k�t m�rn�k, a Formula-1 k�t szt�rja, Adrian Newey �s Rory Byrne.

Egy igazi csata - Adrian Newey vs. Rory Byrne.

Miut�n Newey a Red Bullal tavaly is megnyerte a konstrukt�ri c�met, a Formula-1 legsikeresebb tervez�j�nek mondhatja mag�t, hiszen a sz�ri�ban t�lt�tt �vei alatt �sszess�g�ben nyolc konstrukt�ri vil�gbajnoki c�m k�t�dik a nev�hez. Newey tavaly Rory Byrne-t�l vette �t a staf�tabotot, aki eddigi p�lyafut�sa alatt nem kevesebb, mint h�t konstrukt�ri tr�fe�t �nnepelhetett.

A kezdetek

Newey 1958-ban sz�letett Angli�ban, egyetemi tanulm�nyait a Southampton Egyetemen v�gezte, ahol rep�l�stechnik�b�l �s �rhaj�z�sb�l oszt�lyels� kit�ntet�ssel diplom�zott 1980-ban. Byrne D�l-Afrik�ban, Pretori�ban l�tta meg a napvil�got 1944-ben, �s a Witwatersrand Egyetem hallgat�ja volt, majd miut�n 1965-ben vegy�szm�rn�ki diplom�j�t megszerezte, szakm�j�ban helyezkedett el.

"Tudatosan v�lasztottam a l�gik�zleked�si szakot, mert meg voltam r�la gy�z�dve, hogy a versenyg�pek k�zelebb �llnak a rep�l�kh�z, mint az aut�khoz. Nemcsak aerodinamika, de a metodika, a szisztematika �s az elektronika ter�n is"- mes�lt k�s�bb Newey tudatos p�lyav�laszt�s�r�l. �gy a diploma ut�n egyenesen a motorsportok fel� vette az ir�ny, �s el�bb Emerson Fittipaldi Formula-1-es csapat�ban, Harvey Postlethwaite mellett dolgozott, majd 1981-ben a March ist�ll�hoz szerz�d�tt. Els� munk�ja egy GTP-March aut� volt ami megnyerte a International Motor Sports Association (IMSA) t�raaut� protot�pusokra ki�rt bajnoks�g�t (Grand Touring Prototype)
Byrne egy id� ut�n otthagyta a vegy�szi munk�t �s bar�taival aut�alkatr�sz boltot nyitott. �let�nek ebben a szakasz�ban kezdte el az aut�k tervez�s�t, az els� �ltala tervezett aut� egy Formula Ford volt. A nagy �tt�r�s Byrne sz�m�ra akkor j�tt, amikor 1977-ben bemutatt�k Ted Tolemannak. Tolemann�l t�lt�tt id� sor�n Byrne k�t futamgy�zelemmel alapozta meg a h�rnev�t a Toleman F2-es ist�ll�n�l. Ezek a sikerek seg�tett�k hozz�, hogy eljusson a Formula-1-be.

Newey 1983-ban csatlakozott a March IndyCar projectj�hez, �s az �ltala tervezett konstrukci� a k�vetkez� �vben h�t gy�zelmet szerzett, majd 1985-ben Al Unser a harmadik-, 1986-ban Bobby Rahal pedig els� CART bajnoki c�m�t �nnepelhette a Newey �ltal tervezett versenyaut�val. Ezek ut�n Newey �s Rahal j� kapcsolatot alak�tott ki egym�ssal, �s k�s�bb ez az ismerets�g fontos szerepe kapott mindkettej�k �let�ben. Newey a CART-os sikereket k�vet�en visszat�rt Eur�p�ba, �s a March Formula-1-es csapat f�tervez�je lett.
Mindek�zben Byrne a h�-tervez�s�rt volt felel�s a Toleman versenyg�pn�l, amit Ayrton Senna vezethetett �s amivel majdnem siker�lt is megnyerni az eml�kezetes monac�i futamot (1984).
A Toleman ist�ll� fejl�d�s�t l�tva a Benetton csal�d elhat�rozta, hogy besz�ll a Formula-1-be, �s Byrne neki is kezdett az els� Benetton versenyaut� tervez�s�nek, amellyel v�g�l Gerhard Berger megnyerte az 1986-es Mexik�i Nagyd�jat. Newey ebben az id�szakban karriere �p�t�s�vel foglalkozott, ez�rt kapva kapott a Williams ny�jtotta lehet�s�gen, hiszen Frank Williams csapata ekkor m�r az �lvonalban versenyzett.

Az 1990-es �vek

1990-ben kezdett megmutatkozni Newey dominanci�ja. A Williamsn�l �sszefogott Patrick Headdel, �s az �ltaluk tervezett FW14-es konstrukci� teli tal�latnak bizonyult az akkori McLaren dominancia ellen. Newey/Head p�rossal egy gy�zelmekkel teli id�szak vette kezdet�t. 1992-ben �s 1993-ban mindk�t bajnoki tr�fea a csapathoz ker�lt, m�g ’94-ben a konstrukt�ri vil�gbajnoki c�met szerezt�k meg a „Newey kocsik”. Az egy�ni bajnoki c�m Michael Schumacher� lett, aki a Rory Byrne �ltal tervezett Benetton-Forddal nyolc futamgy�zelmet szerzett abban az id�nyben.
Byrne teh�t visszat�rt! 1991-ben ugyanis a bukott Reynard F1 projekt miatt elhagyta a Benettont, de m�g ebben az �vben visszaj�tt a csapathoz. Visszat�r�sekor, a csapatf�n�k, Flavio Briatore egy fiatal �s tehets�ges pil�t�ra Michael Schumacherre koncentr�lt. Byrne olyan aut�t tervezett, amivel '94-ben a n�met pil�ta megszerezte els� vil�gbajnoki c�m�t.
A szakember a Benettonn�l j� munk�t v�gzett, de munk�ss�g�t be�rny�kolta, hogy csal�ssal v�dolt�k. Mindezzel p�rhuzamosan Newey-r�l k�zben sokan azt �ll�tott�k, hogy kiss� t�l l�tt a c�lon a ’94-es konstrukci�val. �gy a Benetton el�ret�rhetett, �m a Williamsnek v�g�l siker�lt felvennie a harcot, �s ugyan Ayrton Senna hal�l�val megny�lt az �t Michael Schumacher vil�gbajnoki c�me el�tt, de a konstrukt�ri versenyt v�g�l ism�t a grove-i alakulat nyerte.
A k�vetkez� �vben azonban m�r nem engedt�k ki a kez�kb�l a lehet�s�get, �gy a Schumacher-Byrne p�ros mindk�t tr�fe�t elhal�szta a Williams orra el�l.

Az 1990-es �vek v�g�re Newey magabiztosan tartotta a rekordot, ami hat bajnoki c�met �s 67 futamgy�zelmet jelentett, de a Newey-�ra hanyatlani l�tszott, m�g Byrne gy�zelmi sorozata jelent�s m�reteket �lt�tt. A d�l-afrikai m�rn�k legeredm�nyesebb id�szaka, �s dominanci�ja akkor kezd�d�tt, mikor a Ferrarihoz igazolt Schumacherrel �s a Benetton csapatf�n�k�vel Ross Brawnnal. A maranell�i csapat hat konstrukt�ri c�met nyert, �s ebb�l �t�t zsin�rban, 2000 �s 2004 k�z�tt.

1992 �s 2004 k�z�tt a Byrne �ltal tervezett konstrukci�k �sszess�g�ben h�t bajnoki c�met hoztak Michael Schumachernek, m�g Adrian Newey versenyg�pei 6 bajnoki c�met szereztek, Nigel Mansell, Alain Prost, Damon Hill, Jacques Villneuve �s Mika H�kkinen k�zrem�k�d�s�vel. Mai napig is � az egyetlen m�rn�k a sz�ria t�rt�nelm�ben, aki h�rom k�l�nb�z� csapatnak is vil�gbajnok aut�t tervezett.
Az elm�lt k�t �vben a Red Bullal megszerezte mind az egy�ni-, mind a konstrukt�ri vb c�met. Az angol m�rn�k 2006-ban csatlakozott az energiaitalosokhoz, akik az el�z� �vben, a Jagu�r ut�djak�nt sz�lltak be a sorozatba, �m nagy k�rd�s, hogy vajon Dietrich Mateschitz akkor is hozz�jutott volna a kiscsapathoz, ha Newey 2001-ben elfogadja a Jagu�r csapatf�n�k�nek, �s egyben j� bar�tj�nak, Bobby Rahalnak az aj�nlat�t. Newey v�g�l maradt a McLarenn�l, ami Bobby Rahal csapatvezet�i p�lyafut�s�nak v�g�t jelentette (2001-ben Rahalt Niki Lauda v�ltotta a Jagu�rn�l)

Newey letette a n�vjegy�t az F1-ben, mint a legsikeresebb m�rn�k, �s senki sem k�rd�jelezheti meg er�fesz�t�seinek eredm�ny�t. Sz�mos eml�kezetes pillanata mellett azonban olykor komoly kritik�k is �rt�k, f�leg amikor az aut� teljes�tm�ny�nek jav�t�sa �rdek�ben a hat�rokat feszegetve kock�ra tette annak megb�zhat�s�g�t. Ilyen volt a McLaren MP4-18, ami v�g�l soha sem indult versenyen, mert a szezon el�tti t�li tesztek alatt s�lyos hib�kat tal�ltak a konstrukci�n�l.

Ha v�gigtekint�nk azokon az olykor dr�mai k�zdelmeken, melyek 1980 �s 2011 k�z�tt zajlottak a versenyp�ly�kon, megnevezhet�nk n�h�ny hatalmas, a pil�t�k �s csapatok k�z�tti verseng�st, de ha �szint�k akarunk lenni, egyik sem annyira b�mulatos, mint az, ami eme k�t kiv�l� ember fej�ben zajlott a Formula-1 elm�lt 30 �ve sor�n. Sok tehets�ges m�rn�k volt, akik szint�n komoly elismer�st �rdemelnek, de Byrne-re �s Newey-re mind�r�kk� �gy fogunk eml�kezni, mint arra a k�t emberre, akik �jra�rtelmezt�k, �s kitolt�k a sz�guld� cirkusz hat�rait, ez�ltal a valaha l�tott legelk�peszt�bb, hihetetlen izgalmakat adva a Formula-1 minden r�sztvev�j�nek, �s szurkol�j�nak. .

Newey m�g mindig a Red Bulln�l tev�kenykedik �s Byrne mint szaktan�csad� ism�t csatlakozott a Ferrarihoz, ez�rt minden F1 szurkol� rem�nykedhet abban, hogy egy �j verseng�s veheti kezdet�t a k�t tervez�zseni k�z�tt, �s ez az egyik legjobb dolog lehet, ami a sporttal t�rt�nik.

/motorsportal/