Janu�r 23-�n k�t �v kihagy�st k�vet�en a 2007-es vil�gbajnok, Kimi Raikk�nen �jra Formula-1-es aut�ba �lt, de vajon melyek is voltak a Formula-1 t�rt�net�nek legsikeresebb �s legsikertelenebb visszat�r�sei? A k�rd�sre az ESPNF1 �js�g�r�ja, Chris Medland keresi a v�laszt.

Niki Lauda
Lauda visszat�r�se nem csak az�rt eml�kezetes, mert a k�tszeres bajnok egy �jabb vil�gbajnoki c�met szerzett, hanem az�rt is mert az osztr�k pil�t�t nem els�sorban az �jabb sikerek, hanem a p�nz motiv�lta a visszat�r�sre, hogy �gy mentse meg a komoly gondokkal k�zd� l�git�rsas�g�t a Lauda Air-t. A 70-es �vek v�g�n miut�n szak�tott a Ferrarival, ahol k�t bajnoki c�met is szerzett Laud�t frusztr�lta a Brabham sikertelens�ge, b�r a BT46B a „porsz�v�” Brabham megnyerte az els� verseny�t, az aut�t azonban a csapat a betilt�st megel�zend�en nem haszn�lta a k�s�bbiekben, �gy �jabb gy�zelem nem igen l�tsz�dott a horizonton az osztr�k bajnok sz�m�ra, aki az 1979-es Kanadai Nagyd�j szabadedz�seit k�vet�en t�vozott is az F1-b�l. Lauda ezt k�vet�en minden idej�t a l�git�rsas�g�nak szentelte, a Lauda Air azonban nem volt valami j� p�nz�gyi helyzetben akkor, amikor egyszer csak megcs�rrent Lauda telefonja, a vonal m�sik v�g�n pedig a McLaren csapat vezet�je, Ron Dennis volt. Lauda igent mondott, majd egy doningtoni tesztet k�vet�en ott �llt az 1982-es szezon rajtr�cs�n. Lauda m�r a harmadik futam�n gy�zni tudott Long Beach-en, majd m�g egy futamot nyert Brands Hatch-ben, a k�vetkez� 1983-as szezonban azonban elker�lte a gy�zelem. 1984-ben viszont a McLaren-TAG Porsche csapat uralta a mez�nyt �s b�r ha Lauda rendszerint el is maradt a nyers teljes�tm�ny tekintet�ben a fiatal csapatt�rs�t�l Alain Prostt�l a tapasztalat 5 futamgy�zelemhez seg�tette, aminek k�sz�nhet�en, ha f�l ponttal is, de � nyerte meg a vil�gbajnoki c�met.

Peter Revson
Az alacsonyabb kateg�ri�kban mutatott biztat� forma ut�n Revson 1964-ben egy saj�t aut�val, majd a Reg Parnell �ltal futatott Lotus-BRM-el rajthoz �llt az F1-ben. A hat versenyen, amin „elindult” azonban Revson csak n�gyszer tudta mag�t kvalifik�lni a futamra, �s csak 2-szer �rt c�lba, a legjobb eredm�nye pedig egy 13. hely volt. Revson ezt k�vet�en t�vozni k�nyszer�lt az F1-b�l, �s a sportkocsi versenyz�sre ford�totta a figyelm�t. Itt azonban sz�p sikereket �rt el, 1971-ben megnyerte a CanAm bajnoks�got (a McLaren csapattal) �s m�sodik helyen v�gzett az Indianapolisi 500-as versenyen. A sikerek eredm�nyek�ppen miut�n 1971-ben a Tyrrelln�l m�r volt egy sikertelen beugr�sa az F1-ben az 1972-es szezonra szerz�d�st kapott a McLarent�l, �gy 33 �vesen megkapta a harmadik lehet�s�g�t is a sz�guld� cirkuszban. A McLaren csapatvezet�je, Teddy Mayer ugyanis menedzselte Revsont a junior sz�ri�kban �s b�zott az amerikai pil�ta tehets�g�ben, aki v�g�l k�t �vet t�lt�tt a csapatn�l �s ez alatt egy pole poz�ci�t, 8 dobog�t, �s k�t futamgy�zelmet szerzett. Revson mindk�t gy�zelm�t az 1973-as szezonban (Angol �s Kanadai Nagyd�j) aratta, amivel az �v v�g�n a bajnoks�g 5. hely�n z�rta az �vet. Revson 1974-re a Shadow csapathoz szerz�d�tt, ahol azonban a szezon els� k�t futam�t nem tudta befejezni, majd a harmadik futamon, a D�l-Afrikai Nagyd�jon a szabadedz�sek alatt az �let�t vesztette.

Jackie Oliver
Oliver nem rengette meg a Formula-1 vil�g�t a p�lyafut�sa alatt. H�rom szezon �s egy 3. hely ut�n az angol pil�ta 1970 v�g�n �gy d�nt�tt, hogy t�vozik az F1-b�l �s ink�bb a sportkocsi versenyekre ford�tja a figyelm�t. A k�vetkez� k�t �vben az�rt 4 futamon az F1-ben is rajthoz �llt, majd 1973-ban �gy d�nt�tt, hogy a Shadow csapat pil�t�jak�nt visszat�r az F1-be. Egy �jabb dobog�t k�vet�en azonban ism�t elhagyta a Formula-1-et, de a csapattal maradt, akikn�l a Formula 5000-res �s CanAm sorozatokban �llt rajthoz. 1977-ben Oliver m�r a csapat menedzsere volt, de amikor egy Formula-2-es futam miatt Ricardo Patrese nem tudott rajthoz �llni a Sv�d Nagyd�jon � ugrott be a pil�t�ja hely�re. A 35 �ves Oliver m�r n�gy �ve nem vezetett az F1-ben, �s b�r 31 aut� �llt rajthoz a futamon � m�gis k�nnyed�n kvalifik�lta mag�t a futamra, ahol v�g�l a 9. helyen �rt c�lba. B�r pontot ez�rt nem kapott a teljes�tm�ny�t j�l mutatja, hogy k�r�n bel�l �rt c�lba, m�g a csapatt�rsa Alan Jones 5 k�r h�tr�nyban csak a 17. helyen v�gzett.

Alain Prost
Miut�n a McLarenn�l az 1989-es szezonra nagyon megromlott Alain Prost �s Ayrton Senna viszonya a francia pil�ta 1990-re a Ferrarihoz szerz�d�tt. Prost 1990-ben is a vil�gbajnoki c�m�rt harcolt eg�szen addig, am�g az utols� el�tti futamon, a Jap�n Nagyd�jon Senna ki nem �t�tte �t a versenyb�l. Az 1991-es szezon azonban katasztr�fa volt Prost sz�m�ra, aki egyetlen egy futamot sem tudott nyerni, amit a h�romszoros francia bajnok nem is t�rt el sz� n�lk�l, �gy a csapat m�g az �v v�ge el�tt kir�gta Prostot. Az 1992-es szezont Prost komment�tork�nt t�lt�tte, majd a k�zelg� visszavonul�st�l v�g�l a Williams-Renault h�v� szava mentette meg a m�r 37 �ves francia bajnokot. Prostnak pedig t�k�letes volt az id�z�t�s, a Williams hatalmas f�l�nnyel uralta az 1992-es bajnoks�got, r�ad�sul Nigel Mansell a szezon v�g�n Prost �rkez�se miatt, akivel egy nagyon rossz eml�k� szezont t�lt�tt a Ferrarin�l 1990-ben ink�bb az amerikai IndyCar bajnoks�got v�lasztotta. Prost �gy a csapat els� sz�m� pil�t�jak�nt egyb�l versenyk�pesnek bizonyult �s m�r a szezonnyit� D�l-Afrikai Nagyd�jat is megnyerte. K�s�bb azonban Ayrton Senna felvette a keszty�t �s a Williams technikai f�l�nye ellen�re is, a Monac�i Nagyd�jat k�vet�en 5 ponttal a brazil �llt jobban a pontt�bl�zaton. Prost viszont n�gy egym�st k�vet� gy�zelemmel v�gott vissza, �gy ezzel be is biztos�totta az �jabb, ez�ttal m�r a negyedik vil�gbajnoki gy�zelm�t, majd miut�n a csapat bejelentette, hogy az 1994-es szezonra leszerz�dtette Senn�t, Prost a brazillal val� k�z�sk�d�s helyett ink�bb a visszavonul�st v�lasztotta.

Mike Hailwood
Miut�n motorversenyz�k�nt (1958 �s 1967 k�z�tt el�rt 76 gy�zelemmel �s 9 bajnoki c�mmel) nevet szerzett mag�nak Hailwood 1963-ban elhat�rozta, hogy a Formula-1-ben is kipr�b�lja mag�t. A Reg Parnell Racing sz�neiben pedig v�g�l mindk�t futamon c�lba �rt, amin elindult, �gy Silverstone-ban a 8., m�g Monz�ban a 10. lett, majd a k�vetkez� �vben m�r majdnem egy teljes szezont t�lt�tt a sz�guld� cirkuszban, ahol azonban nem tudta megism�telni az 1964-es szezonnyit� Monac�i Nagyd�jon el�rt 5. hely�t. Hailwood a sok kies�s miatt csal�dott volt, b�r 1965-ben m�g egyszer elindult a Monac�i Nagyd�jon, ut�na azonban ism�t a motorversenyz�sre ford�totta a figyelm�t. De a Honda 1967-es szezon v�g�n h�tat ford�tott a motorversenyz�snek, rem�nyeik szerint csak r�vid id�re ez�rt 50 000 fontot fizettek Hailwood-nak, hogy ne szerz�dj�n el m�sik csapathoz. Az angol versenyz� figyelme azonban egyre ink�bb a n�gykerek�ek vil�ga fel� fordult, 1969-ben a 3. helyen v�gzett a Le Mans-i 24 �r�s versenyen, 1972-ben pedig a m�sodik lett a Formula-2-es bajnoks�gban, de ekkor m�r a Formula-1-ben is r�tta a k�r�ket, hiszen 1971-ben a Surtees csapat pil�t�jak�nt Hailwood visszat�rt az F1-be, ahol m�r az els� futam�n a 4. helyen v�gzett Monz�ban a 31 �ves pil�ta. Hailwood a siker hat�s�ra a k�vetkez� k�t szezont is a csapattal t�lt�tte, ahol 1972-ben szint�n Monz�ban a 2. helyen v�gzett, �gy v�g�l az �v v�g�n a 8. helyen z�rta a bajnoks�got. 1973-ban azonban a megb�zhatatlan aut�val egyszer sem tudott pontot szerezni, ez�rt az 1974-es szezonra a McLarenhez szerz�d�tt. Az �v elej�n egy �jabb dobog�s helyet szerz� Hailwood a N�met Nagyd�jon bukott �s s�lyosan megs�r�lt, ami ut�n m�r t�bb� nem t�rt vissza az F1-be.

Jan Lammers
A holland pil�ta nem az eredm�nyei r�v�n �rdemelte ki a hely�t ezen a list�n, hanem az�rt, mert � a rekordtart� a k�t nagyd�jon val� indul�s k�z�tt eltelt id�tartam tekintet�ben. Lammers a szok�sos utat j�rta be az F1-ig, majd miut�n 1978-ban megnyerte az Eur�pai Formula-3-as bajnoks�got 1979-ben a Shadow csapat pil�t�jak�nt 23 �vesen bemutatkozhatott az F1-ben. A bemutatkoz�s azonban csal�d�skelt� volt, �s nem Lammers miatt a versenyk�ptelen aut�val ugyanis kezdetben csak a pontszerz�s, k�s�bb azonban m�r a futamokon val� indul�s jog�nak a megszerz�se is egyre rem�nytelenebbnek t�nt, �gy az 1982-es szezon v�g�n Lammers sz�p lassan sportkocsi versenyz�v� v�lt. �s itt sikeres volt, 1988-ban a Jagu�rral Lammers gy�z�tt a Le Mans-i 24 �r�s versenyen, majd 1990-ben megnyerte a Daytonai 24 �r�s versenyt is. A sikerek hat�s�ra 1992-ben, 10 �vvel azt k�vet�en, hogy otthagyta a sz�guld� cirkusz vil�g�t az � neve mer�lt fel azzal kapcsolatban, hogy a szezon utols� k�t futam�n �tvegye a csapatt�l t�voz� Karl Wendlinger hely�t. B�r a 36 �ves Lammers Suzuk�ban nem l�tta meg a kock�s z�szl�t, de Adelaide-ben a 12. helyen v�gzet, ami ut�n a csapat szerz�d�st k�t�tt vele az 1993-as szezonra. A March azonban nem sokkal k�s�bb cs�dbement.

Alan Jones
Jones a Williams csapatn�l 1980-ban megnyerte a vil�gbajnoki c�met, majd 1981-ben nagyon k�zel j�rt ahhoz, hogy megv�dje azt, hiszen v�g�l az �j bajnok Nelson Piquet m�g�tt 4 pontos h�tr�nyban a 3. helyen z�rta az �vet. A kudarcban els�sorban a csapatt�rs�val, Carlos Reutemann-al val� rossz viszonya j�tszott szerepet, aki v�g�l 1 ponttal Piquet m�g�tt a 2. helyen fejezte be a bajnoks�got. A csal�dott Jones ez�rt a szezon v�g�n h�tat ford�tott az F1-nek, 18 h�nappal k�s�bb azonban az Arrows t�l sok p�nzt aj�nlott fel neki ahhoz, hogy nemet mondjon egy, egy futamra sz�l� beugr�sra. A sikertelen Long Beach-i beugr�st k�vet�en k�t �vvel Jones 1985-ben egy �jabb aj�nlatot kapott a Lola csapatt�l, majd n�h�ny futam ut�n le is szerz�d�tt egy teljes szezonra a csapattal. A 40 �ves Jones-nak azonban 1986-ban egy versenyk�ptelen �s megb�zhatatlan aut�val kellett szembes�lnie, �gy v�g�l 16 futam �s 11 kies�s, valamint egy 4. �s egy 6. hely ut�n Jones-nak v�g�l sokkal kisebb h�rn�vvel kellett v�gk�p t�voznia a Formula-1-b�l, mintha sohasem t�rt volna oda vissza.

Nigel Mansell
Nigel Mansellre h�rom elbukott vil�gbajnoki c�m ut�n v�gre 1992-ben r�mosolygott a szerencse �s a par�d�s szezonban a m�r 39 �ves angol f�l�nyesen megnyerte az els� vil�gbajnoki c�m�t. A szezon k�zben azonban az is egy�rtelm� lett Mansell el�tt, hogy Frank Williams Alain Prostot, vagy Ayrton Senn�t szeretn� szerz�dtetni az 1993-as szezonra. Mansell azonban Prosttal, m�g Prost Senn�val nem akart egy csapatban lenni. A mindenki sz�m�ra pik�ns helyzetb�l v�g�l Prost ker�lt ki gy�ztesen, m�g Mansell az amerikai IndyCar sorozatba szerz�d�tt. Mansell meg is nyerte az 1993-as CART bajnoks�got, majd miut�n 1994-ben a csapata visszaeset engedett Frank Williams h�v� szav�nak, hogy p�r futamon helyettes�tse a San Marin�i Nagyd�jon hal�los balesetet szenved� Senn�t. Mansell �gy 4, m�g David Coulthard 8 futamon vezethette Senna egykori 2-es rajtsz�m� aut�j�t. Mansell a gyenge kezd�st k�vet�en v�g�l megnyerte a szezonz�r� Ausztr�l Nagyd�jat a csapat azonban ennek ellen�re sem a 41 �ves bajnokot, hanem a 23 �ves fiatal tehets�get Coulthardot szerz�dtette az 1995-�s szezonra. Mansellnek v�g�l a McLaren dobott ment��vet, mivel a f�szponzoruk a Marlboro szeretett volna egy vil�gbajnokot l�tni a csapatban. Mansellnek azonban ki kellett hagynia a szezon els� k�t futam�t, mert egyszer�en nem f�rt bele az aut�ba, de ezt k�vet�en sem ment j�l az angol bajnoknak, hiszen m�r az els� futam�n Imol�ban k�rt kapott a csapatt�rs�t�l, Mika Hakkinent�l, majd a m�sodik verseny�n Barcelon�ban az aut� kezelhetetlens�g�re hivatkozva 18 k�r ut�n bedobta a t�r�lk�z�t, ami ut�n „k�z�s megegyez�ssel” a McLaren �s Mansell utjai sz�tv�ltak.

Alex Zanardi
Zanardi Formula-1-es p�lyafut�sa nehezen indult, de k�t szezon �s n�gy indul�st k�vet�en, amit a Jordan �s a Minardi sz�neiben �rt el v�g�l 1993-ra egy teljes �ll�shoz jutott a Lotus csapatn�l. A Lotusn�l a m�sodik futam�n pontot szerz� (egy 6. hely a Brazil Nagyd�jon) olasz pil�ta legeml�kezetesebb pillanata a Belga Nagyd�j p�nteki szabadedz�s�n az Eau Rouge-ban elszenvedett hatalmas buk�sa volt, ami miatt csak az 1994-es szezon k�zep�n t�rhetett vissza a csapathoz. A szezont pont n�lk�l z�r� Lotus az �v v�g�n cs�dbement, m�g Zanardi Amerik�ba vette az ir�nyt, ahol 1996-ban m�r az els� szezonj�ban a 2. helyen v�gzett a CART bajnoks�gban, amit v�g�l 1997-ben �s 1998-ban meg is nyert. A sikerek hat�s�ra Zanardi �jra felh�vta mag�ra a Formula-1-es csapatvezet�k figyelm�t, �gy v�g�l Frank Williams leszerz�dtette �t az 1999-es szezonra a csapatt�l t�voz� Jaques Villeneuve hely�re. Zanardi azonban megsemmis�t� veress�get szenvedett fiatal csapatt�rs�t�l, Ralf Schumachert�l, aki 3 dobog�s eredm�ny�nek k�sz�nhet�en v�g�l 35 pontot gy�jt�tt, m�g az olasz pont n�lk�l z�rta a bajnoks�got. Zanardi F1-es karrierje ezzel v�get �rt.

Phil Hill
Miut�n 1961-ben tragikus k�r�lm�nyek k�z�tt megnyerte a vil�gbajnoki c�met (Hill 1961-es monzai gy�zelm�vel, 1 ponttal el�zte meg a pontt�bl�zaton a futam elej�n hal�los balesetet szenved� csapatt�rs�t, Wolfgang von Trips-t) Hill nem tudta megism�telni kor�bbi eredm�nyeit, ez�rt az 1962-es szezon k�zben elhagyta a Ferrarit. Hill azonban a Porsche, ATS, Lotus �s a Cooper csapatokn�l is eredm�nytelen volt, ez�rt az 1964-es szezon v�g�n t�vozott a Formula-1-b�l. 1966-ban azonban �gy d�nt�tt, hogy visszat�r, de az Eagle versenyaut�j�val kvalifik�lni sem tudta mag�t az Olasz Nagyd�jra, �gy v�g�l le kellett mondania a tov�bbi F1-es �lmokr�l. Hill az 1967-es szezon v�g�ig m�g elindult n�h�ny sportkocsi versenyen, ekkor azonban miut�n r�j�tt, hogy nem fogj�k meg�j�tani a nemzetk�zi versenyz� licensz�t v�gleg a sz�gre akasztotta a buk�sisakj�t.

/formula/