Brundle szerint nincs mit csod�lkozni a csapatutas�t�sokon, mivel azok mindig is a Forma-1 r�sz�t k�pezt�k. A brit versenyz�, aki 158 nagyd�jon vett r�szt, a kezdeti id�ket hozta fel el�sz�r p�ldak�nt:

„Aki manaps�g felizgatja mag�t ezen, az megfeledkezik a m�ltr�l. Az 50-es �vekben egyes versenyz�knek �t kellett adniuk az aut�jukat a csapatt�rsnak a verseny k�zep�n, amikor arra sz�ks�g volt – egy valamilyen form�ban sokkal tiszteletrem�lt�bb korszakban. A 60-as �vekben az �riemberek megegyeztek a legmagasabb fordulatsz�mban – melyet k�s�bb a versenyen k�szs�ggel elfelejtettek”- id�zte fel a r�gi id�ket.

„A Webber �s Vettel k�z�tti p�rharc nagyon eml�keztetett Villeneuve �s Pironi eset�re 1982-b�l, amikor Imol�ban tagadtak meg egy utas�t�st, vagy Senna �s Prost eset�re h�t �vvel k�s�bbr�l, ugyanazon a p�ly�n”- tette hozz�.

„Nem ez volt az els� alkalom, amikor egy brut�lis csapaton bel�li csat�t l�ttunk Webber �s Vettel k�z�tt, mely hatalmas kock�zattal j�r – �s ez nagyon izgalmas. De k�pzeld magad oda a boxutca fal�ra a Red Bulln�l, �s mond azt, hogy te ott �ln�l h�trad�lve, �s v�rn�d, amint �ssze�tk�znek, �s ezzel a Mercedesnek adnak egy kett�s gy�zelmet. �n nem tenn�m ezt. Egy k�rd�s m�gis maradt: mi�rt nem k�rte meg a csapat egyszer�en Vettelt, hogy menjen vissza Webber m�g�? Megk�rdeztem err�l Christian Hornert a haza�ton, �s azt felelte: ’Megk�rt�k, hogy tartsa a poz�ci�j�t �s a t�vols�got, mindezt h�rom k�rrel azel�tt, hogy el�z�tt. Sz�val nem lett volna sok �rtelme arra k�rni, hogy csin�lja vissza a dolgot’”.

„A gyilkos �szt�n hozz�tartozik Vettel sikereihez �s alkat�hoz, de nem kell zseninek lennie ahhoz, hogy tudja: ez komolyan al� fogja �sni az �t �vez� tiszteletet �s t�mogat�st.”

/f1-live/