Brundle szerint nincs mit csodlkozni a csapatutastsokon, mivel azok mindig is a Forma-1 rszt kpeztk. A brit versenyz, aki 158 nagydjon vett rszt, a kezdeti idket hozta fel elszr pldaknt:
„Aki manapsg felizgatja magt ezen, az megfeledkezik a mltrl. Az 50-es vekben egyes versenyzknek t kellett adniuk az autjukat a csapattrsnak a verseny kzepn, amikor arra szksg volt – egy valamilyen formban sokkal tiszteletremltbb korszakban. A 60-as vekben az riemberek megegyeztek a legmagasabb fordulatszmban – melyet ksbb a versenyen kszsggel elfelejtettek”- idzte fel a rgi idket.
„A Webber s Vettel kztti prharc nagyon emlkeztetett Villeneuve s Pironi esetre 1982-bl, amikor Imolban tagadtak meg egy utastst, vagy Senna s Prost esetre ht vvel ksbbrl, ugyanazon a plyn”- tette hozz.
„Nem ez volt az els alkalom, amikor egy brutlis csapaton belli csatt lttunk Webber s Vettel kztt, mely hatalmas kockzattal jr – s ez nagyon izgalmas. De kpzeld magad oda a boxutca falra a Red Bullnl, s mond azt, hogy te ott lnl htradlve, s vrnd, amint sszetkznek, s ezzel a Mercedesnek adnak egy ketts gyzelmet. n nem tennm ezt. Egy krds mgis maradt: mirt nem krte meg a csapat egyszeren Vettelt, hogy menjen vissza Webber mg? Megkrdeztem errl Christian Hornert a hazaton, s azt felelte: ’Megkrtk, hogy tartsa a pozcijt s a tvolsgot, mindezt hrom krrel azeltt, hogy elztt. Szval nem lett volna sok rtelme arra krni, hogy csinlja vissza a dolgot’”.
„A gyilkos sztn hozztartozik Vettel sikereihez s alkathoz, de nem kell zseninek lennie ahhoz, hogy tudja: ez komolyan al fogja sni az t vez tiszteletet s tmogatst.”
/f1-live/
Flsleges lett volna mr visszahvniuk webber mg, mert ha mr megelzte s nem trtnt baleset, akkor mr mindegy. A lnyeg az volt, hogy mindketten clba rjenek.