Egy éve még mindketten szenvedtek, idén viszont mindketten megújultak. De minek köszönhető Sebastian Vettel és Kimi Räikkönen hirtelen formajavulása? Mi az összefüggés a két bajnok talpra állása között? És melyik az a legfőbb stiláris különbség, amely eddig döntőnek bizonyult kettejük párharcában? A Sky Sports munkatársa, Mark Hughes izgalmas elemzésében keresett válaszokat e kérdésekre!

Az elmúlt évben gyakran vontak párhuzamot Kimi Räikkönen és Sebastian Vettel között. A két bajnok 2013-at remek formában zárta, s nagyok voltak az elvárások is velük szemben 2014 kezdete előtt. Csakhogy a szezon sem csapataik, a Ferrari és a Red Bull, sem pedig a két versenyző számára nem úgy alakult, ahogyan elképzelték. Miközben autójuk kicsit sem feküdt vezetési stílusuknak, s emiatt képtelenek voltak lendületbe jönni, szenvedésük és csapattársuktól elszenvedett vereségeik miatt egyre frusztráltabbá, motiválatlanabbá is váltak. Amikor tavaly év végén kiderült, hogy 2015-ben csapattársak lesznek, a Ferrari kapott is csípős megjegyzéseket, mondván, hullámvölgyben lévő csapatként sikerült kiválasztani maguknak a két legkiábrándultabb, legmélyebb gödörbe került versenyzőt…

Csakhogy az új idény eddig teljesen másképp alakult: nem csupán a Scuderia, de Vettel és Räikkönen is a semmiből újult meg, s mintha kicserélték volna őket, motiváltak, vidámak – és nem utolsó sorban sikeresek lettek. A Sky Sports elemzője, Mark Hughes szerint korántsem véletlen, hogy hirtelen mindketten felszálló ágba kerültek, kettejük teljesítményjavulása nagyon is összefügg egymással – s hátterében idei autójuk, az SF15-T stiláris sajátosságai állnak.

A brit szakíró a két ferrarisról készített elemzésében kiemelte, az F1 szintjén a versenyzők közötti valódi különbségeket már nem annyira a képességbeli eltérések adják, sokkal inkább az, ki mennyire tudja összehangolni saját természetes vezetési stílusát mindenkori autója sajátosságaival. „Az SF15-T-ben a két versenyző egyaránt sokkal inkább képes kifejezni önmagát, mint tavaly a Red Bull RB10-esben, illetve a Ferrari F14-T-ben. A különbség különösen Räikkönen esetében erőteljes, akinek az autója gyengébb volt tavaly, mint Vettelé. De valójában egyikük sem volt képes alkalmazkodni a vezetés terén a kocsijuk hiányosságaihoz úgy, mint a csapattársaik, Daniel Ricciardo és Fernando Alonso” – írja Hughes.

Majd kiemeli, a Ferrari technikai igazgatója, James Allison idén egy jól fejleszthető, jól érthető és – talán nem a legnagyobb, de legalább – következetes leszorítóerővel bíró autót adott nekik, amiből mindketten képesek is kihozni a maximumot. „Hogy hogyan teljesítenének az idei Ferrariban a korábbi csapattársaikhoz képest, nem tudhatjuk biztosan, de egyet lefogadhatunk: a különbségek sokkal kisebbek lennének, mint tavaly” – jegyzi meg Hughes.

A szakíró aztán mélyebben is elmerült a két versenyző tavalyi problémáiban. „Valahányszor a kemény és közepes gumiról lágy és szuperlágy gumira váltottak, Räikkönen hátránya Alonsóval szemben jelentős mértékben csökkent, időnként el is tűnt. Ha csak a valódi képességeiken múlt volna, a különbség állandó lett volna. A nagy versenyzők sajátja, hogy képesek alkalmazkodni a különböző autókhoz. Ebben Alonso mesteri, és mivel Vettel és Räikkönen a múlt évben nem boldogult, ez csorbít a nagyságukon. De ez korántsem jelenti azt, hogy ők ne lennének képesek ugyanilyen szinten teljesíteni, ha megkapják az autótól azt, amire szükségük van – hiszen ezt már mindketten számtalanszor meg is tették a karrierjük során” – írja Hughes, aki szerint javulásuk annak köszönhető, hogy idén a Ferrari újra lehetőséget biztosított nekik erre. A csapatfőnök Maurizio Arrivabene nem véletlenül hangsúlyozta Bahreinben formajavulásuk kapcsán, hogy egyik első intézkedése Maranellóban az volt, hogy összeült a mérnökökkel, s megkérte őket, hogy a két versenyző stílusához illő autót alkossanak meg.

 

Amiért Räikkönen az időmérőn képtelen tartani a lépést Vettellel

Hughes emellett a két bajnok közötti különbségekről is elmélkedik elemzésében. Elsőként megállapítja, ami az idei versenyhétvégékből eddig egyértelműen kirajzolódott: Vettel az időmérő edzéseken jobb teljesítményre képes csapattársánál, miközben Räikkönen Bahreinben bizonyította, hogy jobban bánik a gumikkal, s hosszabb ideig életben tudja tartani őket. Mindez szerinte ugyanazzal magyarázható, amivel tavalyi mélyrepülésük is. „Räikkönen ugyanazért teljesít olyan jól a versenyeken, amiért nehézségei vannak az időmérőkön – ez a vezetési stílusából ered. Ennek köszönhetően minimális energiát vezet a gumikba, és a versenyen pontosan erre is van szükség, de a kvalifikáción így nem képes eléggé felmelegíteni a gumikat a felvezető körén. Ráadásul az SF15-T egyik gyenge pontját is ez jelenti.”  

„Az gumik ideális hőmérsékletét egy összetett mechanizmussal lehet elérni. Ha a gumi futófelülete elég keményen tapad az aszfalthoz, a hő áthatol a gumi belsejébe, aminek köszönhetően előáll az ideális belső hőmérséklet is, lehetővé téve, hogy az abroncs eléggé eldeformálódjon ahhoz, hogy tapadjon. Ha a futófelület hőmérséklete egyensúlyban van a belső hőmérséklettel, a gumi boldog, és tartóssága is garantált. Ha viszont a felület nem tapad eléggé, a rá ható erők nem lesznek elég nagyok ahhoz, hogy kellő hőt termeljenek a gumi belsejében, és az abroncs túlságosan merev marad ahhoz, hogy megfelelően tapadjon” – avat be a gumihasználat titkaiba Hughes.

Majd kiemeli, az idei Ferrari egyik fő sajátossága, hogy ugyan képes elérni a gumi felületi és belső hőmérséklete közti egyensúlyt, de lassabban, mint például a nagyobb leszorítóerővel bíró Mercedes, így Vettelnek és Räikkönennek több kör is kellhet az ideális hőtartományba kerüléshez. A Ferrari többek között emiatt nem képes annyira közel kerülni a címvédő gárdához szombatonként. És emiatt van hátrányban Räikkönen is csapattársához képest az időmérőkön. „Így elég nehéz kihozni a maximumot az autóból egy körön: nagy hatóerőket generáló vezetési stílusra van szükség ahhoz, hogy elérd az optimális hőmérsékletet. De mihelyst elérted, a gumi egyensúlyi állapotba kerül, és a kisebb hatóerők már tartósítják azt.”

„Vettel stílusának köszönhetően sokkal nagyobb erőt visz a gumikba a kormányon és a gázpedálon keresztül is, mint Räikkönen, és ez jól látszott azon, hogy Räikkönen mennyire szenvedett Sanghajban és Bahreinben is az időmérős körének elején. Vettel képes már a kör elején magasabb hőmérsékletet elérni, és ez a kulcsa az időmérős fölényének.”

„De a bahreini versenyen már az jelentette a fő kihívást, hogy minél tovább életben tartsd a gyorsabb lágy gumikat. Ezen a téren pedig Räikkönen egyértelműen jobb volt – annyival, hogy az első etapja végén már amiatt panaszkodott, hogy Vettel föltartja őt.”

Hughes mindezek után kiemelte, az elkövetkező versenyek gumiválasztása nem csupán a Ferrari és a Mercedes párharcának alakulására lesz komoly hatással, de Vettel és Räikkönen házon belüli küzdelmére is – jóllehet, szerinte az efféle stiláris különbségeket nem szabad annyira leegyszerűsíteni, hogy azokból állandó, minden helyszínen érvényes szabályokat alkossunk. „A valóságban a versenyzők relatív teljesítménye örökké változik. Ahhoz, hogy pontos jelentést olvassunk ki ezekből, nem szabad túlságosan dogmatikussá válnunk” – zárta elemzését a Sky Sports szakértője.

/ts/