Csalt a Ferrari? A Mercedes sz�nd�kosan tr�kk�z�tt, hogy neh�z helyzetbe hozza ezzel ellenfel�t? A barcelonai �zemanyag-�tfoly�si �gy kapcs�n t�bb �sszeesk�v�s-elm�let is napvil�got l�tott,�s – legyenek igazak vagy sem – ez bizonyos szempontb�l m�r �nmag�ban is el�nyt jelenthet a c�mv�d� csapat sz�m�ra…

A v�rtn�l rosszabbul ment a Ferrarinak a m�lt h�tv�gi Spanyol Nagyd�jon. Mik�zben az olasz csapat sokat k�szk�d�tt aut�j�val, Mercedesszel szembeni h�tr�nyuk nagyobb volt, mint a kor�bbi futamokon. Egyes v�leked�sek szerint ebben az is k�zrej�tszhatott, hogy az FIA szombaton az id�m�r� edz�st k�vet�en az �zemanyag-�tfoly�ssal kapcsolatos �j ir�nyelveir�l t�j�koztatta a r�sztvev�ket, mely ellehetetlen�tett egy tr�kk�t, amit �ll�t�lag kor�bban a Ferrari haszn�lt.

E v�lt tr�kk�z�s l�nyege, hogy az �zemanyag-rendszer �tfoly�sm�r�t megel�z� szakasz�n egy rugalmas fal� „tart�lyt” alak�tanak ki, amely a g�zelv�telkor, azaz a p�lya lassabb szakaszain lecs�kkent �tfoly�si sebess�g r�v�n �sszegy�jt, majd a kigyors�t�skor hirtelen r�vid ideig a maxim�lisan enged�lyezett 100 kg/�r�s  �rt�k f�l�tti �raml�si sebess�ggel felszabad�t bizonyos mennyis�g� �zemanyagot, mely ez�ltal plusz er�t k�lcs�n�z az aut�nak. �ll�t�lag e megold�ssal k�r�nk�nt ak�r 0,3 m�sodperc is nyerhet�. Az �sszeesk�v�s-elm�let szerint a Ferrari nem v�letlen�l volt majd’ f�l m�sodperccel lassabb a Mercedesn�l a barcelonai h�rmas szektorban: e lassabb p�lyar�szen alkalmazhatt�k volna tr�kkj�ket, �s temp�juk arr�l tan�skodott, hogy h�tr�nyukat nem az aerodinamika, sokkal ink�bb a mechanika ter�n szedt�k �ssze.

Az FIA egyes forr�sok szerint nem v�letlen�l szigor�tott eddigi szab�lyain. Hogy k�zvetlen�l t�z perccel az id�m�r� edz�st k�vet�en adt�k ki direkt�v�jukat, annak k�sz�nhet�, hogy a Mercedes egyik aut�j�n a Q1-ben r�vid ideig gyan�s adatokat m�rtek. A Mercedes sz�nd�kosan ir�ny�totta volna a sz�vets�g figyelm�t ezen megold�sra, ezzel hozva neh�z helyzetbe legf�bb ellenfel�t, a Ferrarit?

Erre a k�rd�sre pr�b�lt v�laszt keresni a Motorsport.com, a paddockban k�zismert munkat�rsa, Jonathan Noble is leg�jabb elemz�s�ben. „�gy tudjuk, szokatlan kileng�sekre lett figyelmes az FIA az �zemanyagnyom�s ter�n, ami miatt kapcsolatba l�ptek a csapattal. �s a Mercedesnek kisebb v�ltoztat�sokat is kellett tennie a motorbe�ll�t�s�n, hogy �rt�keik a sz�vets�g �ltal el��rt s�vban maradjanak. Azt mondj�k, hogy ez a Mercedes-eset mutatott r� arra, m�s csapatok mivel pr�b�lkozhatnak, �s ez sarkallta az FIA-t a technikai direkt�va azonnali kiad�s�ra az id�m�r� ut�n” – v�zolta az alaphelyzetet Noble.

„Egyes felt�telez�sek szerint a Mercedes sz�nd�kosan babr�lta meg �zemanyagnyom�s�t, hogy az �gyet a k�z�ppontba �ll�tsa azon a h�tv�g�n, amelyen legf�bb riv�lisa jelent�s �j�t�sokkal �llt el�” – tette hozz� a szakember. Majd meg�llap�totta, a csapatokt�l nem idegen m�dszer, hogy felh�vj�k az FIA figyelm�t bizonyos tr�kk�kre, melyekkel riv�lisaik �lhetnek, s amelyekr�l �gy gondolj�k, nem �rdemes energi�t fektetni bel�j�k, mert a sz�vets�g �gyis nemet mondana r�juk. „De hogy egy csapat sz�nd�kosan id�zzen el� eff�le ingadoz�st, kock�ztatva, hogy fennakad az FIA rost�j�n? Nem t�l val�sz�n�, de m�r t�rt�ntek enn�l meredekebb dolgok is az F1-ben. �s a Mercedes hallgat�sa csak olaj volt a t�zre, mely er�s�tette az �sszeesk�v�s-elm�leteket” – v�lekedett Noble.

Majd azt is kiemelte, az eff�le �sszeesk�v�sek id�nk�nt alkalmasak arra is, hogy hom�lyoss� tegy�k az �sszk�pet, s elterelj�k a riv�lisok figyelm�t bizonyos l�nyegi k�rd�sekr�l. A szak�r� az 1994-ben t�bbf�le csal�ssal is megv�dolt Benetton p�ld�j�t hozta fel ennek kapcs�n. „1994-ben azt besz�lt�k, hogy a Benetton valamilyen l�zertechnol�gi�t haszn�l, az elektromos �ram �rz�kel�s�re a rajtl�mp�kn�l. Az elk�pzel�s szerint ennek l�nyege az volt, hogy az aut� m�r akkor reag�lni kezdett, amikor a l�mp�k m�g �ppen csak �tkapcsoltak, de a versenyz�nek m�g nem volt ideje reag�lni. Egy magas beoszt�s� csapattag el�rulta nekem, hogy ez a v�d teljess�ggel alaptalan volt. De a csapat sz�nd�kosan igyekezett olajat �nteni a t�zre, �gy azt�n a riv�lisaik id�t ford�tottak arra, hogy r�j�jjenek, mit is csin�ltak. Mik�zben az ellenf�l egy olyan koncepci�t igyekezett megfejteni, ami nem is l�tezett, nem tudtak eleget foglalkozni a gumikezel�ssel, a motorvez�rl�ssel �s az egyens�lyeloszt�ssal, melyek sokkal fontosabbak voltak.”

„A csapatok id�nk�nt kedvelik a hazugs�gokat, mert azok elfedhetik a val�s el�ny�ket. �s az �sszeesk�v�sekr�l val� vita nem s�rti a Mercedest, hiszen arr�l sz�lnak, hogy egy bizonyos ter�leten az ellenfel�k el�nyre tehet szert. Persze amennyiben �k ezt a helyzetet nem sz�nd�kosan id�zt�k el� a Q1-ben, akkor nagyon-nagyon szerencs�sek voltak, hogy megt�rt�nt. �s �ppen az ilyen pillanatok �s szerencs�s helyzetek d�nthetnek id�nk�nt arr�l is, ki nyeri vagy veszti el a bajnoki c�met” – z�rta gondolat�t Noble.

/ts/