Bizonytalanul �rkezik meg Monac�ba a Ferrari-ist�ll�. Vajon egyszeri kisikl�s volt a barcelonai megtorpan�s? Mir�l �rulkodik, minek volt k�sz�nhet� �s lesz-e r� v�laszuk?

Azt k�vet�en, hogy szinte a teljes aut�jukat �tdolgozt�k, a csapattal egy�tt t�bbeket meglepett, hogy a Ferrari minden eddigi idei futamn�l messzebb volt a Mercedest�l Barcelon�ban. Sebastian Vettel az �j aerodinamikai csomaggal ugyan gyorsabbnak �s magabiztosabbnak t�nt, mint Kimi R�ikk�nen a r�givel, t�bben f�lvetett�k, az olaszok tal�n elt�vedtek az �j�t�sok s�r�j�ben.

A csapatf�n�k Maurizio Arrivabene azonban m�r a versenyt k�vet�en hangs�lyozta, igenis el�rel�p�st jelentett az �j csomagjuk. „Az �sszevet�seink azt mutatj�k, hogy az �j megold�s j�, de a val�s�g azt is el�rulja, hogy nem el�gg�” – nyilatkozta Spanyolorsz�gban. Az Auto Motor und Sport (AMuS) k�l�n elemz�st is szentelt a Ferrari v�ratlan visszaes�s�nek, s ebben �k is kiemelt�k, az �j�t�sok t�bb�-kev�sb� val�ban hozt�k azt a 0,2 m�sodpercet, amit el�zetesen a m�rn�k�k rem�ltek t�l�k.

De akkor hol siklott f�lre az olaszok h�tv�g�je? A n�met szaklap szerint t�bb t�nyez� is a Ferrari ellen volt. Els�k�nt azt emelt�k ki, hogy Barcelon�ban az id�m�r�n �s a versenyen egyar�nt 0,7 m�sodperc k�r�li volt a k�l�nbs�g a Mercedes �s a Scuderia k�z�tt k�r�nk�nt. Ez arr�l �rulkodik, hogy a v�r�s�k a versenytemp� tekintet�ben estek vissza, �s ezt t�masztja al� Vettel 45 m�sodperces h�tr�nya is. Az els� n�gy futamon tudniillik �tlagban 8,080 m�sodperc volt a k�l�nbs�g a k�t csapat k�z�tt vas�rnaponk�nt (ebben persze benne van a sepangi gy�zelem is, ami jelent�sen jav�tja az �rt�ket).

Ami nem seg�tett a Ferrarinak

A n�met szaklap szerint Vettel�k visszaes�s�nek egyik ok�t a gumik jelentett�k. Mik�zben Malajzi�ban a durva aszfalton j�val nagyobb m�rt�kben koptak, ami a kez�kre j�tszott, Barcelon�ban a gyors kanyarok �s nagy meleg ellen�re a lassabb h�rmas szektorban volt idej�k „pihenni”, ami nem �zlett annyira az SF15-T-nek. A Mercedes r�ad�sul emellett nemcsak k�pes volt hamar f�lmeleg�teni a sokak szerint erre a p�ly�ra t�l kem�ny abroncsokat, de azt is k�pesek voltak el�rni, hogy a h�ts� gumik ne hev�ljenek t�l a gyors kanyarokban a k�r v�g�re.

Vettel�knek mindez nem siker�lt – az id�m�r�n p�ld�ul a 10-es kanyarra teljesen megv�ltozott aut�ja viselked�se. „Onnant�l hirtelen m�r nem volt tapad�som, �s a k�r h�tral�v� r�sz�ben csak cs�szk�ltam. Rosberg kiv�tel�vel szinte mindenki ugyan�gy j�rt” – magyar�zta a n�gyszeres bajnok.

Ebben meghat�roz� szerepe volt a be�ll�t�soknak is – �s ezt a k�t Mercedes-versenyz� p�rharca is igazolta. Nico Rosbergnek a rendk�v�l v�ltoz�, kisz�m�thatatlan k�r�lm�nyek ellen�re siker�lt tal�lnia egy olyan be�ll�t�st, mellyel magabiztosnak �rezte mag�t – szemben az eg�sz h�tv�g�n tan�cstalan Lewis Hamiltonnal. Miut�n a Ferrari p�ntekje az �j�t�sok tesztel�s�r�l sz�lt, be�ll�t�saik t�k�letes�t�s�re eleve kevesebb idej�k maradt – �s Kimi R�ikk�nen h�tv�gi k�szk�d�se jelzi, ez vissza is �t�tt.

Az AMuS szerint az sem v�letlen, hogy a Ferrari olyan sok id�t vesztett a harmadik szektorban riv�lis�hoz k�pest. „A mi aut�nk eleje azonnal elfordult, an�lk�l, hogy a h�tulja elkezdett volna cs�szni” – magyar�zta Toto Wolff a Mercedes titk�r�l. Egy m�rn�k pedig kieg�sz�tette: „Mi k�vetkezetesek tudtunk lenni ott (a h�rmas szektorban). A Ferrarinak siker�lt �sszerakni egy-k�t j� k�rt, de a versenyz�ik szemmel l�that�an k�szk�dtek az aut�juk pontos poz�cion�l�s�val.”

Kell-e agg�dni a barcelonai 3-as szektor miatt?

Arrivabene a p�lya ezen szakasz�n l�tott lemarad�suk miatt cseppet sem nyugodt. „Ha megn�zz�k a harmadik szektort, ott a kigyors�t�s sz�m�t. Ha ezen a t�ren nem oldjuk meg a probl�m�nkat, m�g rosszabb lehet a helyzet�nk. Nem Monac�ban – Monaco k�l�nleges be�ll�t�sokat ig�nyel –, hanem ink�bb Kanad�ban. Nem szeretn�nk ugyanezen kigyors�t�si probl�m�kkal elutazni Kanad�ba, mert az igazi r�m�lomm� v�lna” – id�zte a csapatf�n�k�t az Autosport.

Az Auto Motor und Sport szerint ugyanakkor nem olyan rendk�v�li a Ferrari barcelonai h�rmas szektorban l�tott visszaes�se, mint els�re l�tszik. A lap ugyanis sorra vette az eddigi h�tv�g�ket, s meg�llap�totta, hogy a lass� kanyarok m�r az �v kor�bbi r�sz�ben sem fek�dtek annyira a Ferrarinak.

Barcelon�ban a harmadik p�lyaszakasz a legkanyarg�sabb, csup�n egy 400 m�teres egyenes h�z�dik a v�g�n, mag�ba foglal p�r hossz� fordul�t �s egy lass�t�t is. A 0,777 m�sodperces h�tr�nyukb�l 0,462 m�sodpercet itt buktak el a Mercedesszel szemben, ami a tejes lemarad�suk 59,9%-a. A t�bbi p�lya kanyarg�s szakaszainak r�szid�ib�l viszont kider�l, ez egyfajta tendencia: Melbourne-ben a h�tr�nyuk 36,4%-a legkanyarg�sabb h�rmas szektorban halmoz�dott fel, Sanghajban a kettes szektorban szedt�k �ssze lemarad�suk 50,2%-�t, m�g Bahreinben szint�n a p�lya k�zepe tette ki a k�l�nbs�g 67,6%-�t. A legextr�mebb helyzet Malajzi�ban �llt el�: miut�n a Ferrari Sepangban kev�s leszor�t�er�vel versenyezett, a kanyarg�s k�z�ps� szektorban nagyobb h�tr�nyt szedtek �ssze (104,4%), mint a k�r eg�sz�t tekintve (azaz az els� �s a m�sodik szektorban gyorsabbak voltak a Mercedesn�l).

A szaklap v�g�l kiemelte, val�j�ban m�r a t�l folyam�n is l�tszott, hogy Barcelona a Mercedes p�ly�ra. A teszteken �gy is k�zel f�l m�sodperccel jobb k�rt tudtak aut�zni, hogy a Ferrari eggyel l�gyabb kever�kkel �rte el a legjobb eredm�ny�t. Mindez teh�t a Ferrari mellett sz�lhat a k�vetkez� helysz�neken. �m hogy a csapat �tja mostant�l lefel� avagy f�lfel� vezet-e, val�sz�n�leg legkor�bban csak Monac�t k�vet�en der�lhet ki.

/ts/