Máig emlékezetes szóváltások, csapatutasítások, küzdelem a pályán és a pályán kívül – Mark Webber és Sebastian Vettel párharca az egy legkeményebb csapaton belüli összecsapásként vonult be az F1 történelmébe. Az ausztrál pilóta most őszintén mesélt erről a küzdelemről.

Miután David Coulthard bejelentette, hogy a 2008-as szezon végén befejezi Forma-1-es pályafutását, a Red Bull első számú alakulata szinte azonnal egyértelművé tette, hogy helyét a Toro Rossónál edződő Sebastian Vettel veszi át. Ekkor úgy tűnt, a tapasztalt Mark Webber lesz a csapat első számú versenyzője, fiatal márkatársának pedig elsősorban a tanulásra kell majd összpontosítania, Vettel azonban az első pillanattól kezdve fel tudta venni a versenyt csapattársával. Ennek ellenére kapcsolatuk megfelelő volt, 2010-ben azonban minden félresiklott.

A Red Bull pilótái ugyanis – többek között – egymással is harcoltak a világbajnoki cím megszerzéséért, így a hangulat egyre fagyosabbá vált a csapat garázsában, a törökországi ütközés, majd a csapat azon döntése, miszerint Webber új első vezetőszárnyát a Brit Nagydíj időmérőjén Vettel viszi pályára (a német az egyik edzésen összetörte sajátját, a bajnokságban viszont jobban állt) végleg éket vert a két pilóta közé. „Két versenyt nyertem; a starttól a célig vezettem őket, majd érkezik egy új szárny, és a garázs másik oldalára vándorol. Tudtam, hogy a tények a mérnököket is frusztrálttá tették” – kezdi visszaemlékezését az ausztrál ABC-nek nyilatkozó Webber.

„Sejtettem, hogy valami történik a háttérben. Szerették volna, ha egy kicsit boldogabb marad [Vettel], hiszen én csak egy öreg róka voltam, az a srác, akit le kell győznie” – magyarázza a kilencszeres futamgyőztes, kinek menedzsere, Ann Neal hasonló véleményt fogalmazott meg a történtek kapcsán. Szerinte a csapat sokkal inkább Vettelre, a saját nevelésre összpontosított, akinek nem tetszett az, hogy az „öreg ausztrál” több alkalommal is legyőzi, a dolgok pedig nem mindig alakulnak úgy, ahogyan azt ő szeretné.

Bár küzdelmük a 2010-es szezonban volt a legkiegyenlítettebb (2011-ben, 2012-ben és 2013-ban Vettel sokkal meggyőzőbben teljesített), kettejük rivalizálása talán a 2013-as Maláj Nagydíjon ért el csúcspontjára, amikor Vettel a csapat utasítását megszegve kezdett harcolni az élen álló márkatárssal, akit egy máig emlékezetes párviadal után végül maga mögé is utasított. „A csapat csalódott volt a Multi21 után. Ehhez kétség sem férhet, hiszen ott akkor megmutatták mennyire fogatlanok. Nem tudtak kezelni minket a versenypályán, ennek pedig nem biztos, hogy így kellett volna történnie” – magyarázza Webber az eset kapcsán.

„Egy kicsit dühös voltam Sebastianra. De az egész inkább azzal volt kapcsolatos, hogy miként kerülhettünk ilyen helyzetbe. A verseny utáni sajtótájékoztató és az eredményhirdetés brutális volt. Amikor lejöttünk a dobogóról, [Vettel] odajött hozzám, akkor azt mondta, hogy beszélnünk kell, mert nagyon elcsesztük ezt az egészet. Így válaszoltam: haver, a jövő héten majd beszélünk. Nem tudom, ki beszélt vele a két verseny között, de a találkozónk rosszul sült el. Azt mondta, tisztel, mint versenyzőt, de emberként nem annyira; ez pedig rányomta bélyegét a kapcsolatunkra. Akkoriban látni is alig bírtuk egymást. A Red Bullnak valamit ki kellett eszelnie, hogy ez megváltozzon, de segítettem rajtuk, hiszen leléptem” – folytatja Webber.

Az ausztrál 2013 végén hagyta el a Red Bullt és ezzel együtt királykategóriát, egy évvel később pedig Vettel jelentette be, hogy távozik a bikásoktól és a Ferrari pilótájaként folytatja pályafutását. Azóta Webber több alkalommal is elmondta, az idő lassan begyógyítja a régi sebeket, kettejük kapcsolata pedig egyre jobbá és jobbá válik. „Sebastian trófeagyűjteménye gazdagabb, mint az enyém, de nem vagyok féltékeny rá, mert több kupája van, és arra sem, amit elért. Az idő a legnagyobb gyógyító! Néhány pohár vörösbor itt, néhány pohár vörösbor ott, és a düh szépen lassan elmúlik. Mostanság egészen jól kijövünk! Volt egy nagyon jó beszélgetésünk Monte-Carlóban, de több alkalommal is összefutottunk már. Érdekes megfigyelni, hogyan látta ő a dolgokat, és hogyan láttam én. Persze valami most is egyértelmű: mindketten tiszteljük a másikat. Elmondta, hogy ez és ez történt akkoriban, és azt is, hogy mind vissza szoktunk révedni a múltba, és bizony vannak dolgok, amin mind változtatnánk” – zárta gondolatát a háromszoros bajnoki bronzérmes.

/ts/