Jelentős mértékben módosult Lewis Hamilton véleménye a dominancia fogalmáról. Miközben korábban hajlamos volt könnyű sikerekként aposztrofálni Sebastian Vettel győzelmeit, mára éppen az „uralkodás” nehézségeit hangsúlyozza…

Van úgy, hogy az ember korábbi önmagával kerül ellentmondásba. Kicsit most Lewis Hamilton is megtapasztalhatja ezt. A brit versenyző Sebastian Vettel és a Red Bull egyeduralkodásának négy éve során előszeretettel szúrt oda német riválisának, hangsúlyozva, hogy elért sikerei elsősorban nem versenyzői képességeiről, sokkal inkább autója minőségéről festenek hű képet. „Vettel nem legyőzhetetlen. Az autója legyőzhetetlen” – jelentette ki egyik alkalommal. Máskor ellenfele időmérős fölényét igyekezett „helyre tenni”. „Sebastian olykor elvét négy kanyarcsúcspontot is egyetlen kör alatt, mégis ő az első. Megcsúszik, mégis ő a leggyorsabb. Én pedig arra gondolok, még akkor sem tudnék ilyen kört futni, ha a határon táncolnék. Az autója egyszerűen mindenkiénél jobb” – állapította meg. És közben azt is hangsúlyozta, egy kiemelkedő autóval könnyű kiemelkedő eredményeket szállítani. „Nagyon jó az időmérőkön, fantasztikus különbséggel tud nyerni. De amikor olyan autód van, amely ennyire kiemelkedik, ez sokkal könnyebb. Én is megtapasztaltam ezt, amikor elég sokkal megelőztem a többieket. Ilyenkor azonnal ott az előny – ez könnyű” – magyarázta.

Mai énje azonban már mást mond. 2014 óta ugyanis ő van Vettel korábbi helyzetében, róla és az ő csapatáról jegyzik meg sokszor, hogy dominanciájukkal ártanak az F1-nek, s az ő esetében hangzik el a kijelentés: „Ez így könnyű.” Tán ennek is köszönhető véleményváltozása: Szingapúrban a címvédő nem győzte hangsúlyozni, a dominancia nem jelent egyet a sétagalopp fogalmával. „Sosem úgy vágok neki egy versenynek, hogy azt mindenképpen meg fogom nyerni. Egész idő alatt keményen dolgozunk – a gyárban és a pályán is –, soha nem engedünk ki. Sosem érezzük tehát könnyűnek ezt. Attól, hogy elöl vagyunk, még nem lesz könnyebb a dolgunk. Ha az autóban ülök, padlógázzal megyek. És ez akkor is így volt, amikor az autóm nem volt olyan jó, mint a 2015-ös Mercedes” – szállt szembe a közvélekedéssel Hamilton a korábban Vetteltől is gyakran hallott érvekkel.

 

Fejlődés pályán és pályán kívül

Persze a változás nem csupán véleményében, teljesítményében és hozzáállásában is tetten érhető. Hamilton idén még a tavalyi önmagához képest is sokat javult – például az időmérőkön.„Amikor nekivágsz egy szezonnak, sosem gondolsz a dominanciára. Csak mész a pályán, és próbálsz mindent beleadni. Idén úgy tűnik, nekem sikerült javítanom az előző évhez képest. 2014-ben gyakran nem sikerültek az időmérő edzések, amivel az egész hétvégém nehezebbé vált. Aztán megpróbáltam új célokat kitűzni magam elé, ezek egy részét pedig már sikerült is elérnem” – magyarázta előrelépéseiről.

Hamilton mára odáig jutott, hogy ki meri jelenteni: még sosem vezetett annyira jól, mint most. „Igen, elmondhatom, hogy így van. Huszonkét éve versenyzem, és még mindig tanulok dolgokat. Ha most rosszabb lennék, mint két éve, akkor visszafelé fejlődnék. De már most érzem a javulást 2014-hez képest, többet tudok kihozni magamból – szinte minden alkalommal, amikor szükséges.”

A brit az elmúlt időszakban ugyanakkor nem csupán a pályán, azon kívül is érzékelhető némi változás. Miközben három éve még durcás gyerekként posztolta közösségi oldalára a McLaren titkos telemetriai adatait, csak hogy bizonyítsa, nem lassabb csapattársánál, manapság már sokkal inkább igazi csapatemberként viselkedik. Monacóban például idén hiába vette el tőle saját csapata a biztos győzelmet egy buta félreszámolás miatt, ő visszafojtotta dühét, s a média nyilvánossága előtt nem kezdett sárdobálásba.

Elmondása szerint mára igazán összerázódtak csapattársaival. „Szerintem a legtöbb pilóta eljár a csapattagokkal. Mi is sokszor vacsorázunk együtt, Montrealban vagy éppen Japánban is így tettünk. Tavaly pedig Monacóban a hajómra hívtam meg őket. Az év korábbi szakaszában paintballoztunk, ami nagyon izgalmas volt – talán azt leszámítva, hogy kaptam egy lövést az arcomra és a golyómra is… A saját csapattársamtól! Szóval ha az idő engedi, mindig kitalálunk valamit. Ez a közösségi érzés rendkívül fontos” – nyilatkozta.


Na és a nagy rivális?

Javulás pályán és pályán kívül – Hamilton ezen apró előrelépések összességének köszönheti, hogy ott tart ma, ahol. Közel harmadik világbajnoki címéhez, és egyetlen győzelemre gyerekkori hősétől, Ayrton Sennától. Szingapúrban fölvetették, már csak egy olyan nagy rivális hiányzik számára, mint amilyen Alain Prost volt a brazilnak. Hamilton viszont azonnal tiltakozott. „Hogy jutottatok erre a következtetésre? Harcoltam Fernandóval, harcoltam Felipével – azt mondjátok, hogy ők nem nagy riválisok?” – kérdezett vissza meglepetten. Majd Sebastian Vettelről is tett említést, aki egyelőre egy győzelemmel és két világbajnoki címmel előzi meg őt. „Jelenleg nem olyan erősek, mint mi. A Ferrari nagyot lépett előre, de ők sem olyan gyorsak, mint mi. Vettel egy volt világbajnok, szóval ő mindenképpen egy igazi rivális. Nico is… nos, annyit mondhatok, hogy ha visszatekintek a karrieremre, nem csodálkozom azon, miért vezetek ma úgy, ahogy” – állapította meg elégedetten.

/ts/