Kezdik agyonnyomni a Ferrarit az elnök, Sergio Marchionne magas elvárásai? Vagy éppen ez a határozottság kell az olaszoknak ahhoz, hogy túllépjenek saját árnyékukon? Niki Lauda és Sebastian Vettel saját tapasztalataira alapozva válaszolta meg a kérdést.

Több hibába is belefutott 2016 elején a Ferrari – a versenypályán és a fejlesztések terén egyaránt. Maurizio Arrivabene csapatfőnök Szocsiban magára vállalta a felelősséget, s hangsúlyozta, megbízhatósággal kapcsolatos problémáik elsősorban annak köszönhetők, hogy a télen agresszív hozzáállást kért mérnökeitől.

Hogy ezt tette, részben a 2015-ös nagy előrelépésüknek, részben a Mercedes előnyének, részben viszont felettese, a Ferrari-elnök Sergio Marchionne nyomásának eredménye. Az olasz már a múlt év végén kijelentette, csak a győzelem és a bajnoki cím lehet elfogadható eredmény Maranello számára. S a vörösöknek minél tovább kell várniuk idei első sikerükre, annál jobban nyomja őket ez a teher.

Niki Lauda, a Mercedes tanácsadója ugyanakkor mégsem látja úgy, hogy Marchionne határozottsága kezdene rosszul hatni a Scdueriára. „Pontosan tudja, mit csinál.  Egy hatalmas konszernt vezet, a Fiat-Chryslert, ott van neki a Ferrari is, és mindent kézben tart. Ő az egyik legjobb vezető az autógyártásban. Most mentek a tőzsdére, ezért felelősséget kell vállalnia, muszáj nyomást gyakorolnia, mert a Ferrarit ott akarja látni, ahol korábban már volt egyszer. Ráadásul az ősi rivális, a Mercedes áll vele szemben. Emiatt követel olyan sokat a csapattól, s akarja, mindenáron legyőzni a Mercedest” – magyarázta a németek csapatának résztulajdonosa.

Teher vagy csak őszinteség?

Marchionne 2014 őszén épp olyan lendülettel váltotta Luca di Montezemolót, s terelte más irányba a vörösök hajóját, amilyen őszinteséggel manapság nyilatkozik elvárásairól. Lauda szerint ez a fajta hozzáállás még akkor is megfelelő, ha az olaszoknál időnként vissza is üthet. „Olaszországban csak az örömujjongás és a sírás létezik, a kettő között nincs semmi. Erről híresek az olaszok” – nyilatkozta az osztrák, aki a 70-es években a saját bőrén tapasztalta e szélsőségeket. „Ez azt jelenti, hogy ha nyernek, az egész nemzet mögéjük áll. Ha viszont veszítenek, elviselhetetlen nyomás nehezedik rájuk. A Ferrarinál hihetetlenül nagy a nyomás, ezt a saját időszakomból tudom. A Fiat is a cég mögött áll, Marchionne pedig mindenképpen nyerni akar. De ez normális is, ezt el kell viselnie Sebastiannak és Kiminek.”

Az Auto Motor und Sport szakírója, Michael Schmidt nemrég ezen elvárások kapcsán úgy fogalmazott, a Ferrari legfőbb idei problémáját nem Maranellóban, sokkal inkább Torinóban kell keresni. Szerinte Marchionne irreális célkitűzéseinek egyszerűen képtelenség megfelelni. „Az olyan kijelentései, miszerint fénysebességgel fel kell zárkózniuk, mert megszakad a szíve, hogy szenvedni látja a Ferrarit, csak olajat öntenek a tűzre. Elfelejti, hogy a Ferrari valójában jó munkát végzett a télen, mivel a csomagja 1,8 másodpercet javult. A baj csak az, hogy a Mercedesnek is sikerült ugyanennyit fejlődnie. Marchionnénak meg kell tanulnia, hogy a Forma–1-ben mindenki csak a saját sorsára lehet hatással” – írta, utalva arra, hogy időnként be kell látni, a legnagyobb erőfeszítések sem elegendők a másik ellen.

Vettel ezzel szemben viszont jelezte, a média talán túlságosan is nagy feneket kerít a főnöki elvárások hatásának. „Igaza is van” – mondta Marchionne magas célkitűzéseiről. „Bizonyos dolgokhoz időre van szükség, ez hozzátartozik. Amikor egymásra találtunk a csapattal, jól tudtuk, hogy kemény fába vágjuk a fejszénket. De nagyon is hiszünk benne, hogy sikerülhet.”

Vettel kijelentése azt sugallja, ő nagyon is képes kezelni a Lauda által említett helyzetet, a Ferrarinál jellemző magas elvárásokat. Példaképe, Michael Schumacher 1996-ban maga is hasonló nehézségekkel szembesült, és kijelentései is hasonlóak voltak.

Vettel viszont nemcsak csapatához, elnökéhez is lojális, így azt is visszautasítja, hogy a sokat követelő Marchionne rossz hatással lenne rájuk. „Én másmilyennek ismerem az elnököt. Mindig csak azt hallgatom: a főnök ezt és ezt mondta… Nálam ez teljesen másképp jön le. Én egy nagyon realista, nagyon barátságos, de egyúttal nagyon ambiciózus embernek  ismerem őt. Pontosan ugyanazt mondja az interjúk során, amit nekünk is. De ez talán kifelé kicsit másképpen hangzik. Számára a nagy egész rendkívül sokat jelent. Ő egy igazi rajongója a versenyzésnek, és maga is szeretne jelen lenni, amikor a Ferrari végleg talpra áll.”

A német egyúttal jelezte, ha rosszabbul is mennek a dolgaik, azt főnöki figyelmeztetések nélkül is észreveszik. „Versenyzőként tudod magad is, hogy a csapat jól dolgozott-e, kevésbé jól, vagy valami egész csapnivalót épített. Tehát nincs szükség senkire, aki rámutat erre – legyen szó akár versenymérnökről, kollégáról vagy főnökről.”

Lauda a Ferrari sportszerűségét dicséri

Hogy a vörösök fölzárkózására még az idén sor kerül-e, az első versenyek után nehéz lenne megjósolni. A vörösök mindenesetre nem adják fel: újabb fejlesztésekkel készülnek, Kanadában pedig várhatóan újabb két módosító pontot is felhasználnak a hajtóegységük turbinájának átalakítására, melytől azt remélik, hogy a turbó ezt követően több energiát szolgáltat majd az MGU-H számára, anélkül, hogy rossz hatással lenne a belső égésű motor teljesítményére.

Lauda továbbra is hangsúlyozza, a vörösökben több van, mint amit eddig megmutattak. Emellett pedig kiemelte, a Ferrari vezetősége sportszerűségével is igazolja rátermettségét. „Maurizo Arrivabene gratulált nekünk a győzelmünk után. Igazán sportszerű ember, ezt meg kell hagyni. De közben én is elismertem, hogy nekünk csak szerencsénk volt, hogy Lewis nem esett ki a víznyomás miatt, máskülönben egy hellyel előrébb is végezhettek volna. Jó a kapcsolatunk a Ferrarival, és biztos vagyok benne, hogy fordított helyzetben is hasonlóan cselekednénk” – dicsérte a riválist.

/m4sport/