2009-ben még ifjú Red Bull-reménységként szerepelt életében először a cég saját televíziójának sportműsorában – ma a Ferrari sztárjaként látogatott el újra a híres 7-es hangárba. Sebastian Vettel a Servus TV-nek adott interjújában a csapatváltásról, népszerűségről és hétköznapiságról beszélt. A válaszaiból szemezgettünk.
Jót tett-e neki a csapatváltás?
„Nehéz volt a döntés, mert jól éreztem magam ott, ahol voltam. De ugyanolyan jól érzem magam ott is, ahol most vagyok. Ez egy más csapat, mások az emberek, teljesen más a filozófiája, a mentalitása is. De ezt persze kicsit már ismertem is a Toro Rossó-s időszakomból. Már akkor tudtam, hogy az olaszok nagyon kedvesek és szenvedélyesek. Mindenki hozzátesz valamit a Ferrarinál, ez teszi különlegessé őket. A cél pedig természetesen az, hogy ne csak minden romantikusnak tűnjön, hanem valamit érjünk is el együtt. Szerintem jó úton haladunk, de még sok a teendőnk.”
Arról, hogy Niki Lauda szerint a Ferrari-versenyzőknek nem lehet nyugtuk Olaszországban, mert ha kávézni mennek, ha tankolni, valaki mindig megállítja őket.
„Nem, én nem érzem ezt. Kávét nem iszom ugyan, de vehetek innivalót és tankolhatok is nyugodtan. Nem is tudom, Nikivel miért volt más. Talán nem nézek ki olyan jól, mint ő.”
Hogy áll most az olasz nyelvvel?
„Sajnos még nem beszélek olyan jól, de már sok minden rám ragadt abból, amit korábban elfelejtettem. Eleinte jártam olasztanárhoz is, de ennek már vége, mert egyszerűen nem volt időm rá, illetve rájöttem arra is, hogy egész jól boldogulok angolul is. A lényeges dolgokat megértjük a csapaton belül. Olyan jól nem beszélek, de érteni elég sok mindent megértek.”
Ecclestone kritikájáról, miszerint többet kéne a nyilvánosság színpadán mozognia, és használnia kellene a közösségi médiumokat.
„Ez nem az én műfajom. Kezdettől fogva nem tudok azonosulni a közösségi oldalakkal. Engem nem motivál, hogy folyamatosan megosszak valamit az emberekkel. Pont ellenkezőleg: örülök, ha visszahúzódhatok, és élvezhetem azt, ami szórakoztat. Szóval Bernie gondolhat, amit akar, engem nem érdekel. Azt teszem, amit helyesnek tartok.”
Hírnévről és hétköznapiságról
„Én nem tartom magam hírességnek. Én is utazok busszal, vonattal, mikor mi van épp a közelben. Az otthonnal persze nem túl jó az összeköttetés, de ha egy nagyvárosban vagyok, nem okoz gondot alkalmazkodni, olyan dolgokat csinálni, amiket bárki csinál. Nem is látom, miért kéne másképpen viselkednem, mint bárki másnak, csak azért, mert talán gyorsabban tudok vezetni, mint a többség. Ez még nem tesz engem jobb emberré másoknál.”
A győzelem utáni ünneplés és a hazatérés ellentétéről
„Amikor fent állsz a dobogón, és ezrek ünnepelnek, kiabálnak feléd, lengetik a zászlókat, majd hétfőn hirtelen minden nyugodt lesz körülötted – nos, ez két teljesen különböző világ, de épp ez a kontraszt a szép benne. Az ember egyfelől szerencsésnek érzi magát, hogy átélheti mindezt, másfelől viszont megpróbál pontosan ugyanolyan lenni, mint bárki más.
/motorsportal/