Sebastian Vettel elbeszélgetne Lewis Hamiltonnal a Bakuban történtekről. Már ha ellenfele nyitott lesz rá.
Forrtak az indulatok az Azeri Nagydíj után a paddockban. Sebastian Vettel beszélni sem volt hajlandó a büntetést érő manőveréről, miközben Lewis Hamilton szégyenletesnek nevezte az ellenfele szándékos, kormányráhúzós manőverét.
A négyszeres világbajnok előrebocsátotta, szeretné akkor megbeszélni a konfliktusukat Hamiltonnal, ha már egy kicsit csillapodtak a kedélyek. „Nincs vele problémám. Versenyzőként nagyon tisztelem őt. Nem gondolnám, hogy szándékosan csinálta, mert ezzel azt is kockáztatta volna, hogy az ő autója megsérül, vagy vége lesz a futamának. De nem ez a megfelelő pillanat arra, hogy beszéljünk. Fogok vele beszélni, tisztázzuk, majd továbblépünk. Talán nem vagyok elég okos, de nem vagyok bonyolult sem. Szeretném rendezni ezt vele, és nem hinném, miközben azt gondolom, nincs túl sok rendeznivalónk” – nyilatkozta.
Hamiltont nem különösebben érdekelte riválisa „közeledése”, és a maga részéről nem is látja szükségét a párbeszédnek. „Nem hiszem, hogy megvan neki a számom” – reagált Vettel szavaira. „Én inkább hagyom, hogy a teljesítményem beszéljen helyettem a pályán. Tudom, hogy miket mondott a verseny után, de nincs kedvem ujjal mutogatni. Azt mondom, a fejtámaszom miatt veszítettem el a versenyt, de még van hátra tizenegy futam. Én ezekre koncentrálok.”
„Nem vagyok dühös, nem foglalkozom vele. Tény, hogy a versenyt akkor én vezettem, hogy most sok pontot veszítettünk. De Valtteri még így is második lett, dobogóra állhatott, mi pedig vezetünk a konstruktőri bajnokságban. Az időmérőn és a versenyen is gyorsabbak voltunk a Ferrarinál. Ezek a pozitívumok, amiket magunkkal vihetünk Bakuból” – próbált optimistán a jövőbe tekinteni.
A háromszoros bajnok egyértelművé tette, rossz példaképnek tartja Vettelt, aki versenyzőhöz és bajnokhoz nem méltó módon viselkedett. A németet megkérdezték arról, nem érzi-e úgy, hogy a történtek ártani fognak megítélésének. „Nem. Versenyezni vagyunk itt” – felelte. „Felnőttek vagyunk, az emberek elvárják, hogy versenyezzünk, és néha kitesszük a könyökünket. Ezt akarják látni. Talán van, hogy túl közel kerülünk egymáshoz, de az emberek valódi előzéseket akarnak, nem kikerüléseket. Én élveztem a versenyt, de nem hinném, hogy az helyes volt, hogy én kaptam büntetést, ő pedig nem.
/m4sport/