Egy versenyz� gyorsas�g�t t�bbek k�z�tt az id�m�r�k�n ny�jtott egy k�r�s teljes�tm�ny�vel lehet m�rni, m�g �gy is, ha a futamon v�g�l nem siker�l gy�zelemre v�ltani egy-egy pole-t. Sebastian Vettel idei dominanci�ja a kvalifik�ci�kon is megnyilv�nult olyannyira, hogy a szezonz�r� el�tti versenyh�tv�g�n be�rte a rekordert, Nigel Mansellt, aki 1992-ben 14-szer rajtolhatott a legel�kel�bb helyr�l. A legifjabb k�tszeres bajnok r�ad�sul eddigi 29 pole-j�val m�r a hatodik helyig torn�zta fel mag�t az �r�kranglist�n, az �tsz�r�s vil�gbajnok, Juan Manuel Fangio mell�. Sebastian fantasztikus idei kvalifik�ci�s teljes�tm�ny�n felbuzdulva, az autosport.com felsorakoztatta a sz�ria id�m�r�-t�rt�nelm�nek legsikeresebb versenyz�it.

A top10-es statisztikai lista nem a rajtels�s�gek sz�m�t, hanem az ar�nyokat veszi figyelembe, annak t�kr�ben, hogy az egyes versenyz�k mennyi id�m�r�n vettek r�szt a kir�ly-kateg�ri�ban, �s ebb�l h�nyszor bizonyultak a mez�ny legjobbj�nak. A sz�zal�kos ar�nyok a legt�bb esetben kerek�tve vannak felfel� avagy lefel�, tov�bb� a sz�m�t�sokban nem szerepelnek az 1950-1960 k�z�tti indianapolisi versenyek.

10. Damon Hill (16.4 %)
1992-es deb�t�l�s�t k�vet�en (amikor k�t versenyh�tv�g�n a gyenge, Judd motorral hajtott Brabhammel a rajtr�cs legv�g�re kvalifik�lta mag�t), 1993 �s 1996 k�z�tt Damon Hill lett az egyik leghat�konyabb vezet� az id�m�r�k�n. Ezen a list�n olyan nevek el� ker�lt 10-k�nt, mint Jochen Rindt �s Alain Prost.
A Williams versenyz�jek�nt els� pole poz�ci�j�t 1993-ban a Francia Nagyd�jon (Magny-Cours) szerezte meg, �s m�g ugyanebben az �vben, Estorilban �rkezett a m�sodik kvalifik�ci�s siker. K�vetkez� �vben tov�bbi k�t rajtels�s�get k�nyvelhetett el Franciaorsz�gban �s Nagy-Britanni�ban, majd 1995-ben �s 1996-ban �sszesen 16-szor bizonyult az id�m�r� edz�sek legjobbj�nak. Vil�gbajnoki id�ny�ben, 1996-ban kilenc alkalommal indulhatott az �lr�l, �m a vb c�m-, �s a williamses b�cs� ut�n, 1997-1999-ig t�bb� nem siker�lt gyarap�tania pole poz�ci�inak sz�m�t. Mindemellett 1997-ben Magyarorsz�gon egy harmadik-, illetve Jerezben egy negyedik rajthellyel az�rt m�g az Arrowsszal bebizony�totta, hogy gyeng�bb kocsiban is tud remek eredm�ny produk�lni.

9. Jackie Stewart (17 %)
Jackie Stweart 100 id�m�r� edz�s�n �sszesen 17 alkalommal volt a mez�ny legjobbja, mi t�bb, a versenyeken m�g ink�bb ki tudta hozni aut�j�b�l a maximumot, amit 27 sz�zal�kos gy�zelmi ar�nya bizony�t. Professzionalizmusa r�v�n k�ts�g k�v�l a Formula-1 t�rt�nelm�nek egyik leggyorsabb versenyz�je volt. 17 rajtels�s�g�t 1969 �s 1973 k�z�tt gy�jt�tte be, ezek k�z�l a legh�resebb az 1970-es kyalami edz�s volt, amikor a March 701-ben �lve, a m�rka legels� F1-es futam�n megszerezte a pole poz�ci�t. Ez volt az els� a h�rom k�z�l, melyet ebben a szezonban egy olyan aut�val siker�lt el�rnie, ami messze nem a mez�ny legjobb csomagj�val rendelkezett, s�t k�l�n�sen leny�g�z�, hogy az egyiket �ppen a legend�san neh�z �s vesz�lyes versenyp�ly�n, Spa-Francorchampson gy�jt�tte be.

8. Lewis Hamilton (22 %)
Lewis Hamilton F1-es p�lyafut�s�nak els� k�t �v�ben 13 pole poz�ci�val betonozta be mag�nak a mez�ny (egy k�r�n) leggyorsabb versenyz�je c�met. A k�vetkez� h�rom szezon - el�bb a Brawn GP, majd a Red Bullok gyorsabb versenyaut�inak k�sz�nhet�en - m�r jelent�sen karcs�bbra sikeredett. Az elm�lt h�rom id�nyben (bele�rtve ezt a szezont is) tov�bbi hat pole-lal gyarap�totta statisztik�j�t: n�gyet 2009-ben, egyet a 2010-es kanadai, egyet pedig az idei koreai versenyh�tv�g�n. Ebben az �vben egyed�l � volt az, aki meg tudta t�rni a Red Bull kvalifik�ci�s menetel�s�t, �s ha az aut� is �gy akarja, akkor minden bizonnyal ezek a statisztikai mutat�k tov�bb emelkednek majd a j�v�ben.

7. Michael Schumacher (23,8 %)
Michael Schumacher nem kifejezetten az az edz�smen�nek titul�lt versenyz�, hiszen gyakran megel�gedett az id�m�r�k�n a m�sod-, vagy harmadheged�s szereppel, �s meghagyta riv�lisainak a pole poz�ci�t. Ett�l f�ggetlen�l a h�tszeres bajnok 68 rajtels�s�g�vel a statisztika legel�kel�bb hely�t foglalja el, ami egy�rtelm�en kiemelked� eredm�ny. Schumi 2006-ban vette �t az addigi rekordert�l, Ayrton Senn�t�l a staf�tabotot, �s a sors ir�ni�ja, hogy legels� pole-j�t Senna hal�la ut�n, az 1994-es Monac�i Nagyd�jon szerezte meg, de addigra m�r �t futamgy�zelmet zsebelt be. Az 1994-es �s 1995-�s �vben 10 rajtels�s�get szerzett �gy, hogy nem mindig a legjobb aut� volt az �v�, hiszen a Williamsek gyakran gyorsabbak voltak. A k�vetkez� id�nye a Ferrari F310-es konstrukci�j�val el�g neh�zkesen alakult, de itt elkezd�d�tt egy csod�latos korszak, �s a Scuderi�n�l, a 2006-os Francia Nagyd�jjal bez�r�lag tov�bbi 58 pole-t szerzett. Hogy lesz-e ennek m�g folytat�sa, azt csakis az id� fogja megmondani.

6. Stirling Moss (24 %)
Juan Manuel Fangio visszavonul�s�t k�vet�en, 1958-t�l kezd�d�tt Stirling Moss F1-es karrierj�nek cs�csa, �s eg�szen 1962-ig �t tartott�k a sz�ria leggyorsabb pil�t�j�nak. Persze ez nem azt jelenti, hogy Fangio idej�ben labd�ba sem r�gott az id�m�r�k�n, hiszen el�sz�r 1955-ben a Brit Nagyd�jon �ppen argentin csapatt�rs�t (a Mercedesn�l) gy�zte le nem csak az edz�sen, de v�g�l a futamon is. K�vetkez� �vi Brit Nagyd�jon m�r a Maseratival szint�n Fangio el�tt v�gzett az id�m�r�n, b�r a futamot ez esetben az akkor m�r Ferrariban �l� argentin nyerte. 1957-ben m�g egy maseratis rajtels�s�g k�vetkezett, �s m�g ugyanebben az �vben a Vanwall nyitotta meg a „zsilipeket”. A csapattal �sszess�g�ben n�gyszer rajtolhatott az �lr�l. 1959-ben Moss m�r a Cooperrel a mez�ny leggyorsabb versenyz�je volt, hiszen (az indianapolisi versenyt nem sz�m�tva) a szezon kilenc id�m�r� edz�s�n n�gyszer nem tal�lt legy�z�re. K�vetkez� �vben m�g egy pole-t szerzett a csapatnak, majd Lotusra v�ltott, �s a Lotus 18-cal tov�bbi n�gy id�m�r�n megfutott leggyorsabb k�rt jegyzett. Utols� rajtels�s�g�t az 1961-es Monac�i Nagyd�j h�tv�g�j�n szerezte meg, nem sokkal goodwoodi balesete el�tt, ami kett�t�rte versenyz�i p�lyafut�s�t.

5. Sebastian Vettel (35 %)
A k�tszeres vil�gbajnok �lete els� F1-es pole poz�ci�j�t egy Toro Ross�val szerezte meg a 2008-as es�s monzai id�m�r� edz�sen. Ez volt Vettel 22. kvalifik�ci� szerepl�se a kir�ly-kateg�ri�ban, majd az ezt k�vet� (eddigi) 58 nagyd�j�n pedig tov�bbi 28 els� rajtkock�t zsebelt be, ami k�zel �tven sz�zal�kos ar�ny. Igaz, hogy mindezt az egyik legjobb aut�ban, a Red Bullban �rte el, de am�g 2009-t�l eg�szen id�ig Vettel 27-szer volt a kvalifik�ci�k legjobbja, addig csapatt�rsa, Mark Webber mind�ssze kilenc alkalommal. Ez k�ts�g k�v�l bizony�tja a 24 esztend�s n�met pil�ta fantasztikus sebess�g�t. Hihetetlen k�pess�gekkel a Q3-ban mindig el� tud h�zni valami pluszt a kocsij�b�l, �s 29 pole-j�val, pimaszul fiatalon m�r be�rte az �r�kranglista hatodik hely�n �ll� Fangi�t. M�r csak Nigel Mansell, Alain Prost, Jim Clark, Ayrton Senna �s Michael Schumacher maradt el�tte.

4. Ayrton Senna (40%)
A kvalifik�ci�k mesterek�nt emlegetett brazil legenda egy k�r�s hihetetlen teljes�tm�ny�vel �j m�rc�t �ll�tott fel a Formula-1-ben, �s ha karrierje nem �r v�get azon a bizonyos tragikus imolai h�tv�g�n, val�sz�n�leg most is � tartan� a rekordot.
Az els� pole, a h�res 1985-�s Portug�l Nagyd�jon j�tt, melyet a Lotus 97T-ben �lve, a m�snapi es�s futamon gy�zelemre v�ltott. A Lotusn�l t�lt�tt h�rom �ve alatt �sszess�g�ben 16-szor kezdhette meg els� helyr�l verseny�t, �s a m�r lesz�ll��gban l�v� csapattal olyan alakulatokkal vette fel a versenyt, mint a Williams �s a McLaren. (Nem mellesleg a Lotus Senn�val �nnepelhette utols� F1-es gy�zelm�t.)
Els� mclarenes id�ny�ben (1988) a Honda motorral hajtott MP4/4-gyel 13 rajtels�s�get szerzett, ami m�r csak az�rt is k�l�n figyelemrem�lt�, mert csapatt�rsa, az akkor m�r k�tszeres vil�gbajnok, Alain Prost ezzel szemben k�tszer indulhatott az �lr�l. A k�vetkez� �vben ugyanez megism�tl�d�tt, vagyis Senna 13:2 ar�nyban nyerte a h�zon bel�li kvalifik�ci�s csat�t. A k�vetkez� h�rom mclarenes id�ny�ben tov�bbi 20 pole-t gy�jt�tt, r�vid, mind�ssze a harmadik nagyd�jig tart�, tragikus v�get �r� williamses szezonj�ban pedig mindh�rom kvalifik�ci�n domin�lt egy olyan aut�val, melynek aerodinamikai tulajdons�gaival ad�dott n�mi probl�ma.

3. Alberto Ascari (44 %)
Igaz, hogy a Ferrari legels� pole poz�ci�ja �s futamgy�zelme Jos�-Froilan Gonzalez nev�hez f�z�dik, ennek ellen�re Ascari volt a Scuderia legels� meghat�roz� versenyz�je, legink�bb 1952-ben �s 1953-ban. Mindk�t szezonban mind�ssze h�rom-h�rom alkalommal fordul el�, hogy nem � rajtolhatott el az �lr�l. Ferrarin�l t�lt�tt n�gy �ve alatt az edz�seken �sszesen 13-szor bizonyult a mez�ny leggyorsabb pil�t�j�nak, majd ezt k�vet�en a Lanci�val m�g egyetlen egy pole-t tudott szerezni az 1954-es szezonz�r� Spanyol Nagyd�jon. A k�vetkez� F1-es id�nye nem indult z�kken�mentesen, hiszen az els� k�t nagyd�jon, Argent�n�ban �s Monac�ban is a m�sodik rajtkock�t kaparintotta meg, de mindk�tszer kiesett. M�jus 26-�n pedig j�tt a v�gzetes monzai teszt, melyen �let�t vesztette.

2. Jim Clark (46 %)
Ayrton Senna �rkez�s�ig Jim Clark tartotta a rajtels�s�gek rekordj�t. A Lotusban versenyz� sk�t 1962-t�l eg�szen 1968-ban bek�vetkezett hal�los baleset�ig �sszesen 33 pole-t szerzett a sz�ri�ban. Nem mellesleg a versenyeken is olyan hihetetlen temp�t dikt�lt, hogy t�bbnyire csak a h�t�t n�zt�k a riv�lisok, s�t az egy szezonon bel�li �len t�lt�tt k�r�k sz�zal�kos ar�nyainak rekordj�t mai napig � tartja, 71.47 sz�zal�kkal. (Az abszol�t rekorder Sebastian Vettel ar�nya jelenleg 69.95%) Clark k�ts�g k�v�l az id�m�r� edz�sek mestere volt, 72 nagyd�j�nak k�zel a fel�t az �lr�l kezdhette meg, mindemellett a 32 dobog�s helyez�se k�z�l, 25 futamgy�zelem volt.

1. Juan Manuel Fangio (57%)
B�r az argentin legend�t a Formula-1 es vil�gbajnoks�g legels� verseny�n, 1950-ben Silverstone-ban az Alfa Romeo pil�t�i, Giuseppe Farina �s Luigi Fagioli legy�zt�k az id�m�r�n, �m Fangio csakhamar kiv�vta mag�nak a korai �vek leggyorsabb versenyz�je c�met. 51 id�m�r�j�nek t�bb mint fel�t (29) nyerte meg, �s ezt ar�nyt nem val�sz�n�, hogy b�rki a j�v�ben h�tt�rbe szor�tan�. (Mindemellett 51 verseny�b�l 24-szer diadalmaskodott, ami szint�n a legjobb nyer�si ar�ny)
Sikerei minden bizonnyal m�g enn�l is nagyobbak lettek volna, ha a Maserati az ’50-es �vek elej�n ( az F2-es id�kben, 1952-1953-ban) harcban lett volna a Ferrarikkal, de m�g ezekben az id�kben is k�pes volt gyarap�tani list�j�t. 1952-ben az Olasz Nagyd�jon nyaks�r�l�st szenvedett, de miut�n fel�p�lt, a k�vetkez� id�nyben a belga �s a sv�jci versenyh�tv�g�n is megszerezte a rajtels�s�get.
Ekkor m�r 10 pole-n�l j�rt, az igazi sikersorozata ezut�n k�vetkezett: 1954-1958-ig nem kevesebb, mint 19 legjobb id�t �rt el a kvalifik�ci�kon, a Maserati, a Mercedes �s a Ferrari versenyaut�ival. Utols� el�tti verseny�n, az 1958-as Argentin Nagyd�jon m�g gondoskodott arr�l, hogy hazai k�z�ns�ge el�tt �v� legyen a legel�kel�bb rajthely.

/motorsportal/