C�paorrt�l a kacsaorrig c�mmel az Index szak�js�g�r�ja (�s egykori munkat�rsunk), Jo� G�bor egy r�szletes cikkben foglalta �ssze, hogyan is jutottak el a tervez�k a 2012-es aut�k fura form�j�ig.

A biztons�g �rdek�ben v�ltoztatott az aut�k orr�ra vonatkoz� param�tereken a FIA, ennek eredm�nye, hogy id�n az aut�k eleje egy kiv�telt�l eltekintve kacsa- vagy l�pcs�s orrk�pot kapott. A sz�vets�g szerint azzal, hogy a f�ldh�z k�zelebb vitt�k a g�pek orr�nak magass�g�t, elker�lhet� a trag�dia az olyan r�fut�sos balesetekn�l, mint amilyen Michael Schumacher� �s Vitantonio Liuzzi� volt 2010-ben.

A szab�lym�dos�t�st a McLarent kiv�ve mindenki a lehet� legegyszer�bb m�don oldotta meg, az adott ponton megnyeste a kasztnit, �gy eleget t�ve a k�vetelm�nyeknek. Az eredm�ny nem t�l sz�p – b�r ez �zl�s dolga –, egyed�l a McLaren maradt olyan eszt�tikus, mint a Forma-1-es aut�k az ut�bbi 30-40 �vben.

A v�ltoztat�s val�sz�n�leg nem annyira komoly, mint amilyennek l�tszik, a radik�lis �s azonos megold�sokat l�tva m�g az is felt�telezhet�, hogy ugyanolyan egyszer�en tekintenek r� az ist�ll�k, mint az aut�k oldalfal�nak 1995-�s megemel�s�re. Addig a pil�ta v�llai kil�tszottak a cockpitb�l, de Rubens Barrichello szerencs�s kimenetel� �s Roland Ratzenberger, illetve Ayrton Senna 1994-es hal�los balesete felh�vta a figyelmet a versenyz�kre leselked� kock�zatokra: a k�vetkez� szezon elej�n mindenki a sisak harmad�ig megemelte a cockpit oldal�t. Hasonl� l�p�s a mostani, csak ez sokkal ink�bb szem el�tt van �s jobban befoly�solja a kocsi diz�jnj�t.

Nem volt sok ennyire egys�ges l�p�st kiv�lt� rendelkez�s a Forma-1 b� 60 �ve alatt, s�t, szigor�an szab�lym�dos�t�si okb�l val�sz�n�leg az a mostani a legjelent�sebb hat�s a kocsik k�llem�re – illetve ez az els�, amit majdnem mindenki egyetlen mozdulattal �s kv�zi ugyan�gy oldott meg.

Hogy hasonl�t tal�ljunk, j� 20 �vet kell visszamenn�nk, 1990-be, amikor a Tyrrell kij�tt a megemelt orral, amit 1991-ben a Benetton c�paszer�v� fejlesztett tov�bb: a B191-es aut�n az els� l�gterel� nem az orr k�t oldal�b�l n�tt ki, hanem k�t kis pill�r r�gz�tette ahhoz alulr�l. A leveg� �gy a kocsi al� kezdett �ramlani, j�csk�n n�velve a g�pet a talajhoz sz�v� leszor�t� er�t.

Rory Byrne tervez�zseni �s munkat�rsai n�h�ny �v alatt t�k�lyre fejlesztett�k az �tletet, ami Michael Schumacher 1994-es �s 95-�s vb-c�m�hez vezetett. 94-ben – igaz, Senna meghalt – ez a g�p verte meg a konzervat�v Williamset, ami az el�z� k�t szezont uralta.

A megold�st 1995-ben �t is vette a Williams �s a McLaren, 96-ban pedig – m�r Byrne keze alatt – a Ferrari, az�ta pedig minden gy�ztes Forma-1-es aut�nak – van, hogy kev�sb� drasztikus form�ban – de hasonl� az orra.

Ilyen korszakalkot� �j�t�ss� v�lhatott volna a McLaren k�t �ve kifejlesztett F-csatorn�ja is, ha a FIA nem tiltja be egy �v ut�n, �s teszi a hely�re a tavaly bevezetett �ll�that� h�ts� sz�rnyat.

Az F-csatorna egy kis ny�l�sb�l �llt a kocsi elej�n, amin kereszt�l a be�raml� leveg�t v�gig vezett�k a h�ts� sz�rnyig: a r�st a pil�ta a k�zfej�vel/k�ny�k�vel/t�rd�vel befoghatta, �gy szab�lyozva a h�ts� sz�rnyat �r� leszor�t� er�t. A sz�vets�g az�rt l�pett, mert az �gy vesz�lyes volt, Hamilton, Button, Vettel, Alonso �s a t�bbiek 300 kilom�ter/�ra f�l�tt is elkezdtek egy k�zzel vezetni, mik�zben a m�sikkal a lyukat t�mk�dt�k.

Az F-csatorn�nak persze j�val kisebb hat�sa volt a k�ls�s�gekre, a pici ny�l�st, illetve leveg�be�ml�t volt, hogy �szre sem lehetett venni az aut�n.

El�fordultak hasonl�an korszakalkot�, s�t, korszakalkot�bb m�dos�t�sok �s megold�sok, amiket szint�n �tvett v�g�l mindenki, �s az els� nagyot nyert vele – csakhogy ezek �ltal�ban k�v�lr�l nem l�tszottak, �gy a m�dia �s a k�z�ns�g is kev�sb� t�r�d�tt vel�k.

Legend�s a Williams-Renault akt�v ker�kfelf�ggeszt�se a 90-es �vek elej�r�l, amivel Nigel Mansell lemosta a teljes mez�nyt. A fut�m�vet olyan szoftverrel k�t�tt�k �ssze, ami az aszfalt minden egyes domborulat�hoz idom�totta az aut�t, a kocsi val�s�ggal megtanulta a p�ly�t, �s �gy mozgott, ahogy a talaj k�v�nta. A FIA nagyon gyorsan betiltotta, vagy mert dr�ga volt vagy mert a Williams m�r olyan el�nyben volt vele, amit egy �vtized alatt sem lehetett volna behozni.

Id�n a Lotus pr�b�lkozott hasonl� okos felf�ggeszt�ssel, de a FIA cs�r�j�ban elfojtotta, �gy azt m�r az els� teszten sem vethett�k be Raikk�nen�k.

Az ut�bbi �vek n�gy legnagyobb tal�lm�nya a Brawn GP 2009-es dupla diff�zora, a Red Bull 2010-11-es bef�jt diff�zora �s a flexi wing, a menet k�zben meghajl� sz�rny, illetve a rugalmas fen�klemez szint�n az RBR-t�l. Ezek k�z�l h�rom szinte teljesen l�thatatlan, a sz�rny m�k�d�s�t is csak fot�kr�l, illetve vide�r�l lehet �szrevenni, �s az �sszesben k�z�s, hogy a FIA m�r mindet betiltotta.

Brawn�k diff�zora akkora durran�s volt, hogy sim�n megnyert�k vele a vil�gbajnoks�got. Jenson Button k�s�bb azt mondta, m�r az els� h�rom barcelonai tesztk�re ut�n �rezte, hogy a g�p verhetetlen lesz, soha olyan aut�t m�g nem vezetett.

Az eszk�zt egy kiskaput kihaszn�lva �p�tett�k meg, lyukakat v�gtak az aut� alj�ra, ami �gy nagyj�b�l f�l m�sodperc el�nyt jelentett k�r�nk�nt. T�madta a Ferrari, t�madta a McLaren, de a FIA nem tiltotta be azonnal, �gy k�nytelenek voltak lem�solni. A Red Bullnak remek�l siker�lt, 2010-ben �k nyertek vele, majd az �v v�g�n az ist�ll�k a FIA-val egyet�rt�sben megegyeztek, 2011-ben m�r nem haszn�lj�k.

Term�szetes, hogy a nyertes RBR az�rt ment bele, mert m�r ott volt a tarsolyban a k�vetkez� h�z�s, a bef�jt diff�zor: a fen�klemez v�g�re �p�tett csatornarendszerbe vezett�k a kipufog�g�zokat, �gy m�g er�sebb l�g�r�ml�st gener�ltak, n�velve a leszor�t� er�t. R�ad�sul a motorsz�ll�t� Renault olyan szoftvert fejlesztett ehhez, hogy a kipufog�g�z akkor is folyamatosan �ramlott a rendszerbe, amikor Vettel�k f�keztek, vagyis m�g a maximumn�l is jobban kihaszn�lt�k az el�nyeit.

Az err�l is lemarad� Ferrari tajt�kzott, de csak annyit �rt el, hogy 2011-ben 48 �r�ra, a Brit GP k�t napj�ra betiltott�k. Alonso utcahosszal verte a futamon a Red Bullokat, majd m�snap megegyeztek, a szezon v�g�ig maradhat a bef�jt diff�zor, amit igaz�n eredm�nyesen tal�n csak a McLaren tudott lekopizni. A Ferrari nem is nyert t�bbet 2011-ben.

2012-ben m�r ez is illeg�lis, b�r a Mclaren, a Ferrari �s a Sauber id�n is �gyeskedik a kipufog�val - van olyan v�ltozatuk, ami ha nem is egy�rtelm�en a diff�zorra, de nagyon annak k�rny�k�re vezeti ki a g�zokat. Nem kiz�rt, hogy ebb�l szezon k�zben m�g balh� lesz, b�r a FIA mindh�rom g�pet bevizsg�lta az idei els� teszten.

Hasonl�an szenzit�v t�ma a fent felsorolt rugalmas els� sz�rny, illetve fen�klemez, amiben szint�n a Red Bull az �tt�r�. A l�gellen�ll�s hat�s�ra, illetve mert k�l�nleges anyagb�l k�sz�lt, a l�gterel� k�t sz�le a talaj fel� g�rb�l, ami n�veli a leszor�t� er�t, ezzel egy�tt a kanyarsebess�get. Ezt m�r 2010-ben bevetett�k Adrian Newey�k, majd tavaly – a Mclarennel egy�tt – hasonl�an �gyeskedtek az aut� alj�val. K�pzelhetj�k, mekkora el�nyt jelent. A FIA t�bbsz�r lecsapott a tr�kk�kre, egyre szigor�totta az ellen�rz�seket, de val�sz�n�leg sz�z sz�zal�kig m�g mindig nem tudta megakad�lyozni a haszn�latukat.

Id�n teh�t ezzel is machin�lhatnak a csapatok, �s val�sz�n�leg m�r ott lapulnak vagy a tervez� asztalon vagy az aut�kban k�v�lr�l l�thatatlanul elrejtve azok a megold�sok, amik a szezont �rdekess�, izgalmass�, de legink�bb balh�ss� tehetik.

/formula/