A Red Bull csapat m�r a m�sodik �ve haszn�lja a Renault Sport F1 KERS rendszer�t, amit azonban a tavalyi �vhez hasonl�an az idei szezonban is jelent�s m�rt�kben m�dos�tottak. Az RB8-asban �gy a KERS-nek nemcsak az elhelyezked�se, de mostm�r a fel�p�t�se is rendhagy�, a Red Bull ugyanis akkumul�torok helyett kondenz�tort haszn�l.

A Red Bull az idei szezonban nemcsak a KERS rendszer elhelyez�s�ben ny�jt rendhagy�t, de a szok�sos l�tium-ion akkumul�torok helyett szuperkondenz�torokat haszn�l, amik alternat�v energiat�rol� eszk�z�kk�nt az elektronika k�l�nb�z� ter�letein is haszn�latosak.

A Red Bull kezdetben nem vesz�d�tt a KERS-szel, 2009-ben, amikor el�sz�r haszn�lhatt�k azt az F1-ben, �gy �rezt�k ugyanis, hogy a s�ly �s az elhelyez�s probl�m�i ellens�lyozz�k az �ltala nyerhet� teljes�tm�ny-el�nyt. Az FIA azonban 2011-re megemelte az aut�k minimum s�ly�t, a csapat pedig �gy a technol�gia haszn�lata mellett d�nt�tt. Adrian Newey �s a csapat f�tervez�je, Rob Marshall azonban nem akartak kompromisszumot k�tni az aerodinamika ter�let�n, hiszen az RB6-hoz hasonl�an az RB7-nek is az aerodinamika volt a f� er�ss�ge, ez�rt a KERS elemeit m�lyre, az �zemanyagtank al�, valamint a sebess�gv�lt� k�t oldala mell� helyezt�k, m�g egy kisebb egys�g a sebess�gv�lt� belsej�be ker�lt. Ez azonban megb�zhat�s�gi gondokat eredm�nyezett, �gy a csapat a teljes 2011-es szezont v�gigszenvedte a rendszer akkumul�torainak h�t�si �s vibr�ci�s gondjaival.

Egy �v tapasztalatszerz�st k�vet�en a Red Bull a 2012-es szezonra jelent�sen �ttervezte a KERS rendszer�t, �gy a kor�bbi sebess�gv�lt�ba szerelt egys�get, most a padl�lemezhez r�gz�tett�k. A l�tium-ion akkumul�torokat felv�lt� kondenz�torokat pedig gyakorlatilag a padl�lemez v�g�n l�v� cs�nakfarok el�tt l�v� k�t sz�nsz�las tokban helyezt�k el, amiken alum�nium csatlakoz�k vannak az elektronika �s a h�t�s sz�m�ra. A rendszer elemeinek a padl�lemezen, a sebess�gv�lt� �s a motor csatlakoz�s�nak t�rs�g�ben t�rt�nt elhelyez�se azt jelenti, hogy jelent�sen siker�lt az aut� s�lypontj�t cs�kkenteni. R�ad�sul, mivel a KERS meglehet�sen neh�z alkatr�szei k�zel esnek a h�ts� tengelyhez, az jobban is illik a k�telez� s�lyeloszt�shoz. A rendszer elemei egy h�t�k�r�n vannak, valamint a gyorsan elt�vol�that� csatlakoz�k r�v�n a KERS elektronikus ellen�rz�se �s a padl�lemez gyors elt�vol�t�sa is egyszer�bb� v�lt.

A Red Bull �j kondenz�toros megold�sa egy m�sik probl�m�ra is orvoss�got jelent. Az egyik probl�ma az, hogy a KERS a f�kez�sek alatt termeli meg az elrakt�rozand� energi�t, ez pedig el�g drasztikusan bele tud sz�lni a hajt�sba, a kondenz�toros megold�ssal azonban az eg�sz folyamat sim�bb. A m�sik gond pedig az, hogy a jelenlegi technol�gia seg�ts�g�vel is t�bb energi�t lehetne a KERS-szel visszanyerni, rakt�rozni �s �jra felszabad�tani, mint amennyit a jelenlegi szab�lyoz�s lehet�v� tesz. Ez azt jelenti, hogy a f�kez�sek alatt t�bb energia termel�dik, mint amennyit �rdemes lenne elrakt�rozni, a csapatok ez�rt szab�lyozz�k ezt a folyamatot, az energiatermel�d�s azonban f�gg a pil�ta vezet�si st�lus�t�l �s a p�ly�t�l. R�ad�sul ez nagyon nehezen megj�solhat�, mivel a f�kez�s k�zbeni energiatermel�s le�ll�t�sa t�ls�gosan belesz�lna a hajt�sba ez�rt a csapatok �lland� visszanyer�si r�t�t alkalmaznak. Ez azonban jelent�s elektromos ellen�ll�st �s h�t jelent. A kondenz�tor tov�bbi el�nye, hogy hat�konyabb t�rol�eszk�z, mint a l�tium-ion akkumul�tor �s gyorsabban kisebb vesztess�ggel k�pes az energi�t visszaszolg�ltatni �s nem is t�nik el bel�le az energia olyan gyorsan. A kondenz�tornak azonban h�tr�nya is van a l�tium-ion akkumul�torral szemben, �gy hosszabb ideig nem k�pes nagy mennyis�g� energi�t t�rolni. Ez�rt elk�pzelhet� az is, hogy a Red Bull egy hibridrendszert haszn�l, amelyben a kondenz�torok csak a r�vidt�v� t�rol�st �s az energia gyors visszaad�s�t szolg�lj�k, m�g a hosszabb t�v� t�rol�st tov�bbra is akkumul�torokkal oldja meg a csapat. A kondenz�tor r�v�n teh�t nem csak a KERS rendszer m�rete cs�kkenthet�, de gyorsabb energiat�rol�st �s felszabad�t�st is jelent.

/formula/