Az FIA egy verseny sor�n t�bb alkalommal zaklathatja a csapatokat az aut�k szab�lyoss�g�nak ellen�rz�se c�lj�b�l, �s a futamok v�g�n egy csom� m�r�st elv�geznek. De miket szoktak vizsg�lni?

Nem viccb�l biggyesztik oda a forma-1-es telev�zi�s k�zvet�t�sek v�g�n megjelen� eredm�nyt�bl�k mell�, hogy "az eredm�nyek nem hivatalosak". Kor�ntsem biztos, hogy a kock�s z�szl� ut�n kialakult sorrend v�glegesnek tekinthet�, hiszen ezut�n kezdet�t veszi a proced�ra, melynek sor�n az FIA megbizonyosodik r�la - vagy legal�bbis igyekszik megbizonyosodni r�la -, hogy szab�lyos konstrukci�t vezettek a pil�t�k. A boxutca sz�l�n tal�lhat� gar�zsban sorsok d�lhetnek el, napok, hetek munk�ja veszhet k�rba pillanatok alatt. Persze a hidegzuhany elker�l�se �rdek�ben m�r a viadal el�tt csekkolnak a Nemzetk�zi Automobil Sz�vets�g munkat�rsai, az els� edz�snap el�tt 10 �s 16 �ra k�z�tt a g�p�tv�telen f�rk�szik �t el�sz�r az aut�kat. Ilyenkor ker�l sor az elektronika �tvizsg�l�s�ra is.

A csapatok a Sportszab�lyzat �s a Technikai Szab�lyzat r�v�n tiszt�ban vannak vele, milyen krit�riumokat kell betartani, de egy �vatlan mozdulattal, figyelmetlens�ggel bek�vetkezhet a szab�lytalans�g. Jobb f�lni, mint megijedni: a h�tv�ge folyam�n az ist�ll�knak t�bb �zben is lehet�s�g�k van ellen�rizni kocsi szab�lyoss�g�t, tetsz�leges alkalommal haszn�lhatj�k a hivatalos m�r�idomokat �s m�r�eszk�z�ket. Tavaly a Red Bullt megmentette egy ilyen m�r�s, az RB6 ugyanis Monz�ban nem ment �t els�re a padl�lemezek szigor�tott hajl�konys�gi tesztj�n.

A mez�ny eg�sz nagyd�jh�tv�g�n ki van t�ve az FIA �rgus tekintet�nek, bizonyos ellen�rz�seket sz�r�pr�baszer�en b�rmikor elv�gezhetnek. Ezek k�z� tartozik az egyik leg�ltal�nosabb vizsg�lat, az aut�k t�meg�nek m�r�se, aminek versenyz�vel egy�tt legal�bb 640 kilogrammnak kell lennie. A m�r�st (amely slick abroncsok haszn�lat�val t�rt�nik) a futamon r�sztvev� �sszes aut�n elv�gzik, az id�m�r� ut�n pedig a Q3 r�sztvev�inek van k�telez� jelen�se a m�rlegen. A Q1 �s a Q2 kies�i k�z�l random h�vnak be versenyz�ket a m�rlegre. A gumihaszn�latot szint�n minden pil�ta eset�ben ellen�rzik, valamint azt is, hogy az �sszes aut�ra felrakt�k-e az abroncsokat h�rom perccel a felvezet� k�r el�tt. B�r azt hihetn�nk, a kifinomult precizit�s� csapatok k�pesek rendet tartani a gumik k�z�tt, id�nk�nt el�fordul, hogy egy nem megfelel� szettet adnak oda a versenyz�knek. 2010-ben a Force Indi�nak t�bbsz�r akadtak gondjai ezzel.

Egy m�sik gyakran v�grehajtott m�velet az �zemanyagok tesztel�se. A mint�t g�zkromatogr�fi�s elj�r�ssal �sszehasonl�tj�k az FIA �ltal j�v�hagyott, a nagyd�j el�tt leadott mint�val. A benzint egy nagyj�b�l 2 m�ter hossz�, 4,6 millim�ter �tm�r�j�, rozsdamentes ac�lb�l k�sz�lt cs�vel veszik ki, �s h�romfel� osztj�k - nem v�letlen�l el��r�s, hogy legal�bb 1 liter �zemanyag maradjon a tart�lyban a verseny ut�n. A N�rburgringen Fernando Alons�t a biztons�g kedv��rt �pp ez�rt k�rte a Ferrari arra, hogy parkoljon le a c�lba �r�st k�vet�en. A h�rom mint�b�l egy a csapatn�l marad, kett� pedig az FIA birtok�ba ker�l. Csak�gy, mint a doppingvizsg�latokn�l, itt is el�sz�r az egyik minta k�miai �sszet�tel�t tanulm�nyozz�k, majd a m�sik�t is, ha valami rendelleness�get tal�lnak.

A t�zetesebb vizsg�latok t�bbs�g�n nem meglep� m�don azok az aut�kon esnek �t, melyek pontszerz� helyen v�geztek. A futam els� t�z helyezettj�nek j�rm�v�t feltolj�k az F-1-es szlengben "v�gzet m�rleg�nek" nevezett eszk�zre, ahol a hivatalos technikai deleg�lt, az els� k�pen l�that� Jo Bauer vez�rlet�vel mindent alaposan megm�rnek. A m�rleg fel�let�re sz�mos vonal felfestve, melyek a karossz�ria egyes elemeinek enged�lyezett kiterjed�s�t jelzik. A pontos elhelyezked�st �gy �rik el, hogy az aut� alj�ra festett h�rom jelet egy vonalba hozz�k a m�rlegen l�v� p�rjukkal. A karossz�riaelemek m�reteir�l a Technikai Szab�lyzat 3-as fejezete t�z oldalon kereszt�l rendelkezik, �s Bauer�k egy digit�lis szond�val hat�rozz�k meg az egyes alkatr�szek koordin�t�it. Az els� �s h�ts� l�gterel�ket, a felf�ggeszt�s k�rny�k�t, a diff�zort egyar�nt szem�gyre veszik, tov�bb� minden alkalommal lem�rik az aut�, valamint a sz�rnyak sz�less�g�t �s magass�g�t. Bizonyos elemek hat�r�rt�keire adnak n�h�ny millim�teres t�r�shat�rt a gy�rt�si hib�kra gondolva: a padl�lemez sz�less�ge p�ld�ul 2, a vastags�ga pedig 1 millim�terrel elt�rhet a szabv�nyt�l. Az els� kerekek k�z�pvonal�t�l 330 millim�terrel h�tr�bb tal�lhat� vonal, illetve a h�ts� kerekek k�z�pvonala k�zti r�szen 5 millim�teres tolerancia j�r a referencias�kokhoz k�pest. Gyakran ellen�rzik m�g azt is n�h�ny aut�n�l, hogy a motorok fordulatsz�ma nem haladta-e meg a percenk�nt maxim�lisan enged�lyezett 18 ezres �rt�ket.

Ezen k�v�l sz�r�pr�baszer� teszteket vet be az FIA, id�nk�nt m�s �s m�s elemet vonnak vizsg�lat al�. A KERS �s a DRS haszn�lat�t id�n t�bbsz�r tanulm�nyozt�k, Valenci�ban pedig a McLaren, a Ferrari, a Mercedes, a Force India �s a Lotus aut�inak kiv�laszt�s�val k�l�n hangs�lyt fektettek r�, hogy meggy�z�djenek r�la, hogy a mez�ny nem v�ltoztatott a motorelektronikai be�ll�t�sokon az id�m�r� �s a verseny k�z�tt. Azon idei �j�t�sra is kit�rt az FIA figyelme, f�leg a szezon elej�n, miszerint az aut�k a felvezet� k�rre indulva nem haladhatnak gyorsabban 100 km/h-n�l, am�g el nem �rik az els� rajtkock�t. Isztambulban a pontszerz� pil�t�k els� sz�rnyait boncolt�k alaposabban, m�g Silverstone-ban Sebastian Vettel, Lewis Hamilton �s Fernando Alonso h�ts� l�gterel�j�nek hajl�konys�g�t vizsg�lt�k. Sokszor m�rik az egyes alkatr�szek g�rb�let�t is.

A Nemzetk�zi Automobil Sz�vets�g munkat�rsai k�r�lbel�l k�t �s f�l �r�val a leint�s ut�n v�geznek teend�ikkel, a Magyar GP-t k�vet�en Bauer 18 �ra 13 perckor �rta al� a jegyz�k�nyvet, amelyben mindent rendben tal�ltak. Ett�l megk�nnyebb�lhetett az �sszes csapat, de nincs mindig happy end - �vente n�h�nyszor el�fordul, hogy kih�g�sokra bukkannak, ami szankci�t von maga ut�n.

/a5.hu/